Egy kíváncsi pillangó története a réten
Volt egyszer egy gyönyörű rét, ahol színes virágok illatoztak, s a fűszálak között apró bogarak játszottak. Ezen a réten élt egy kis pillangó, akit mindenki csak Kérdezőkének hívott. Nem azért, mert furcsa szárnyai lettek volna vagy különösen gyorsan repült, hanem mert sosem tudta abbahagyni a kérdezést. Bármerre járt, mindenkit megkérdezett valamiről.
Kérdezőke szivárványszín szárnyait reggelente kinyitotta a napfény felé, majd elsőként mindig egy új kérdést tett fel. A többi pillangó néha mosolygott rajta, máskor meg csodálta őt. Mindenki szerette, mert sosem lehetett mellette unatkozni.
Az első kérdés: Miért kék az ég?
Egy napon, amikor a harmat még ezüstösen csillogott a fűszálakon, Kérdezőke épp a szellőn táncolt, s hirtelen megállt a levegőben. Nagy, fekete szemével az eget pásztázta, majd hangosan így szólt:
Miért kék az ég?
A közelben egy bogárka épp a reggelijét kereste, s megállt egy pillanatra. Nem tudom, de talán a felhők festik ilyen színűre! – mondta bizonytalanul.
Kérdezőke tovább repült, keresve valakit, aki segíthet neki megfejteni ezt a titkot. Útközben mindenkit megkérdezett: a tücsköt, a katicát, még egy álmos csigát is. De senki sem tudta pontosan a választ.
A találkozás a bölcs méhecskével
Végül Kérdezőke találkozott Boróka méhecskével, aki a virágpor gyűjtésében volt nagyon ügyes, s a rét egyik legbölcsebb lakójaként ismerték. Kérdezőke illedelmesen köszönt, majd rögtön feltette a nagy kérdést:
Boróka, miért kék az ég?
Boróka méhecske nevetve megsimogatta Kérdezőke szárnyait egy apró lábacskájával.
Kedves pillangó, az ég azért kék, mert a napfény sugarai átszűrődnek a levegőn, s a kék fény szétterül, míg a többi szín elbújik. De tudod, nem csak ez a fontos, hanem az is, hogy mindig kérdezz, mert így tanulhatsz a világ szépségeiről!
Kérdezőke tágra nyitotta szemeit, s boldogan köszönte meg a választ. A szíve tele lett örömmel, hogy végre tud valamit, amit eddig senki más nem mondott el neki.
A kérdések, amelyek új barátokat hoztak
Kérdezőke nap mint nap újabb kérdésekkel vágott neki a világnak. Egyik reggel azt kérdezte: Honnan tudja a virág, mikor kell kinyílni? Máskor azon gondolkodott, miért olyan jó a harmat íze, s ki festi a bogarak páncélját ilyen szép fényesre.
Ahogy kérdezett, egyre több állattal ismerkedett meg. A hangyák elmesélték neki, hogyan építik a bolyt. A csiga megmutatta, hogyan készít házat a hátára. A katica elmesélte, hány pöttyöt visel a hátán, s a tücsök még énekelt is neki egy dallamot.
Néha az állatok nem tudtak válaszolni a kérdéseire, de még ilyenkor is együtt nevettek, bolondoztak, s közösen gondolkodtak. Így minden nap új barátságok születtek, s Kérdezőkének sosem volt egyedül.
Mit tanulhatunk a kérdező pillangótól?
Kérdezőke története sokáig mesélték a réten. Nemcsak azért szerették őt a többiek, mert olyan sokat kérdezett, hanem mert minden kérdésével közelebb hozta egymáshoz az állatokat. Soha nem nevetett ki senkit, ha valaki nem tudott választ adni, inkább bátorította őket, hogy együtt gondolkodjanak.
A rét lakói megtanulták, hogy kérdezni nem szégyen, sőt, a világ így lesz igazán érdekes. Ha valamit nem tudunk, bátran kérdezzünk! A kíváncsiság nemcsak új tudást hoz, hanem barátokat is ajándékoz.
Így aztán, ha legközelebb te is valamit nem értesz, kérdezz bátran! Lehet, hogy te is új barátra lelsz, és együtt fedezhetitek fel a világot.
Úgy volt, ahogy mondtam, vagy talán nem is így volt, csak egy mese volt. De attól még szívből igaz volt, mert a szeretet és a jóság minden történetet megszépít.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
