Egy szép, napfényes reggelen a kisváros szélén álló házikó kertjében egy különleges találkozásra került sor. Zsömi, a barna bundájú, vidám kiskutya, minden reggel körbejárta a kertjét, hogy megnézze, nem történt-e valami érdekes az éjszaka. Aznap azonban a bokrok alatt megbújva egy reszkető, nagy szemű cica lapult. Ő volt Lili, a félős cica, aki nemrég került a környékre, és még nem talált barátokat magának.
Amikor Zsömi meglátta Lilit, halkan odasettenkedett. „Szia! Te ki vagy?” kérdezte barátságosan, a farkát vidáman csóválva.
Lili csak nagy szemekkel nézett rá, hátrahúzódott, és a füleit lelapította. „Én… én csak pihenek itt egy kicsit… Ne bánts, kérlek!” suttogta halkan.
Az első pillanatokban a cicát elárasztotta a félelem, hiszen ő még sosem barátkozott kutyákkal. Zsömi viszont nem hagyta annyiban a dolgot. „Ne félj tőlem, nem akarok rosszat! Tudod, szeretek játszani, és nagyon magányos vagyok mostanában” – mondta, majd leült egy kicsit távolabb, hogy ne ijessze meg Lilit.
A cica kíváncsian pislogott, és ugyan még mindig remegett, de valami azt súgta neki, talán tényleg nem kellene félnie.
Zsömi türelmes volt. Napról napra csak annyit tett, hogy néhány finom falatot tett a bokor elé, ahol Lili rejtőzött. „Ez a tied, ha szeretnéd” – mondta halkan, majd visszahúzódott, hogy a cica biztonságban érezze magát.
Lili eleinte csak akkor merészkedett elő, amikor Zsömi már nem volt ott, de apránként, ahogy látta, hogy a kutya sosem bántja, egyre bátrabb lett.
A cica nagyon szerette a csendet és a nyugalmat. Szerette figyelni a falevelek mozgását, hallgatni a madarak csicsergését, de mindig igyekezett elrejtőzni az emberek és más állatok elől. Zsömi viszont tele volt kíváncsisággal, és bár szerette volna megismerni Lilit, mindig tiszteletben tartotta a cica határait.
Egyik reggel vidáman szólt: „Lili, szeretnél velem játszani? Van egy labdám, ami pattog, mint egy ugráló bolha!”
Lili elgondolkodott, majd óvatosan közelebb lépett. „Ha nem ugatsz rám, akkor nézhetem, ahogy játszol?” kérdezte félénken.
Zsömi boldogan pattant fel. “Persze! Nézd csak, így kell elkapni a labdát!” – és már dobta is a labdát a mancsával, majd visszagurította Lili felé.
A cica először csak nézte, aztán gyengéden meglökte a labdát vissza. Lassan, napok alatt közös játék alakult ki köztük, és minden nap egy kicsit közelebb kerültek egymáshoz.
A közös játék után Zsömi mindig megosztotta vele a reggelijét. “Gyere, kóstold meg ezt a falatkát, nagyon finom, hidd el!” – hívta Lilit.
A cica először félénken, óvatosan szimatolt bele a tálba, de végül együtt ettek a nagy fűzfa alatt, így a közös étkezés is a barátságuk részévé vált.
Zsömi idővel megtanulta, hogy Lilit nem szabad hirtelen hangokkal meglepni, Lili pedig megtanulta, hogy a kutyák sem mindig félelmetesek. Egyre gyakrabban játszottak, kergetőztek, sőt, néha egy helyen aludtak el a kert árnyékos sarkában.
A gazdi, aki mindezt örömmel figyelte, sokszor megsimogatta mindkettőjüket: “Milyen jó látni, hogy barátok lettetek! Ügyesek vagytok, hogy megtanultátok egymást elfogadni!”
Az idő múlásával Lili egyre bátrabb lett. Már nem bújt el, ha valaki közeledett, és ha régi barátok látogatták meg Zsömit, Lili is ott sündörgött körülöttük.
A gazdi gyakran mesélte a szomszédoknak: “Lili és Zsömi példát mutatnak mindannyiunknak arról, milyen csodálatos, ha nyitott szívvel és türelemmel fordulunk egymás felé.”
Így lett Zsömi, a barátságos kutya legjobb barátja egy félős cicának, aki megtanulta, hogy a szeretet és a türelem mindent legyőzhet, még a legnagyobb félelmeket is.
S hogy igaz volt-e minden, ami történt?
Hát így volt, úgy volt, igaz se volt: ilyen szép mesében minden megtörténhet!
A történet tanulsága, hogy a türelem, az elfogadás és a szeretet segít abban, hogy legyőzzük a félelmeinket, s hogy mindenki megérdemli a barátságot, legyen bármennyire is félős vagy bátor.
Hát, így volt, úgy volt, igaz se volt – ez volt a mese, talán igaz volt, talán nem!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
