Egy szép tavaszi reggelen, amikor az erdő lombjai között átszűrődött a napfény, egy különleges kis nyuszi született a tisztás szélén. Nem volt nagyobb, mint bármelyik másik nyúl, de a bundája kissé csillogott, mintha néhány fényes pötty díszítené. A mamája, Nyafi néni, büszkén nézte, ahogy a kicsi első lépteit teszi, és elnevezte őt Csillagnak. Csillag kíváncsi volt mindenre, amit csak látott, és hamar megtanulta, hogy az erdő tele van csodákkal.
Csillag különösen szerette az éjszakai eget nézni. Néha, amikor a többiek már elaludtak, csendben kibújt az odúból, és nézte, ahogy a csillagok ragyognak a sötétben. „Vajon miért csillognak ilyen szépen?” kérdezte egy este a mamájától.
„Azért, kisfiam,” felelte Nyafi néni mosolyogva, „mert mindegyik csillag egy-egy álmot őriz, és amikor ránk néznek, álmainkat segítenek teljesíteni.” Csillag szíve ettől melegség töltötte el, és elhatározta, hogy egyszer ő is segíteni fog másoknak.
Egy nyári estén, amikor különösen tiszta volt az ég, Csillag halkan lépett ki a mezőre. Egyszer csak furcsa, sejtelmes fény jelent meg előtte. A fűszálak között apró, fénylő gömböt talált, ami mintha pulzált volna. Megérintette óvatosan, mire az felragyogott, és hirtelen csillagpor szállt ki belőle, beterítve a nyuszi mancsát.
„Jaj, milyen csodás!” kiáltott fel Csillag. „De vajon mi ez a por?” ekkor egy bölcs, öreg bagoly, Bence szállt le egy közeli ágra. „Ez a csillagpor,” mondta mély hangján, „különleges varázslatot rejt. Aki jósággal, szeretettel használja, annak segít boldoggá tenni másokat.”
Csillag izgatottan hallgatta Bence bácsit, aki elmesélte, hogyan kell a csillagport használni. „Csak akkor szórd szét, ha valakinek igazán szüksége van rá. Gondolj arra, hogy a szeretet a legnagyobb varázslat.”
Másnap reggel Csillag észrevette, hogy egy apró egér, Lili, szomorúan ücsörög a fa tövében. „Mi a baj, Lili?” kérdezte kedvesen. „Eltűnt a kedvenc magocskám, és nem találom sehol,” sírdogált az egérke.
Csillag ekkor a mancsába vett egy kis csillagport, és finoman Lili fölé szórta. Hirtelen a fű között megcsillant valami, és előkerült a magocska. Lili arca felderült, és átölelte Csillagot. „Köszönöm, nyuszi! Ez igazi csoda volt!”
Ettől kezdve az egész erdőben híre ment a csillagport szóró nyuszinak. Egyik nap a sünik kérték, hogy segítsen, mert nem tudtak elaludni. Csillag egy kevés csillagport szórt a kuckójukba, és azonnal békés álom szállt rájuk. Máskor az őzikék lettek szomorúak, mert elvesztették egymást a sűrűben, de egy csipet csillagporral, könnyen újra egymásra találtak.
Az erdőben mindenki boldogabb lett, és Csillag szíve egyre melegebben dobogott. Rájött, hogy a csillagpor nem csak varázslat, hanem szeretet, gondoskodás is, amit mindenki továbbadhat a szívéből. Egy este, amikor a nap már lebukott, Csillag a mamájához bújt. „Anya, azt hiszem, a legnagyobb csoda az, ha segíthetünk egymásnak. Akkor lesz igazán fényes a világ.”
Nyafi néni megsimogatta a fejét. „Igazad van, kisfiam. A szeretet teszi csillogóvá minden napunkat.”
A nyuszi élete megváltozott. Már nem csak az eget nézte, hanem minden nap igyekezett valami jót tenni. Sosem fogyott ki a csillagporból, mert minden jóságos cselekedet újra megtöltötte a mancsát.
Így történt, hogy Csillag, a nyuszi, aki csillagport szórt, boldogságot és szeretetet vitt az erdő minden lakójának. Mert aki jószívű, annak mindig lesz ereje segíteni.
Így volt, igaz volt, mese volt! Vagy így volt, úgy volt, talán nem is volt. De aki jószívű, az csillagport szórhat maga körül bármikor!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
