A cica, aki a hópelyhekkel táncolt
Volt egyszer egy kíváncsi, kék szemű kiscica, akit Bodzának hívtak. Bodza egy csendes vidéki ház padlásán született, és sosem látott még telet. Egy reggel, ahogy Bodza az ablakhoz somfordált, csodálatos látvány fogadta: minden hófehérbe borult, a fák, a bokrok, még a kerti kerítés is vastag takaróban pihent.
– Nézd csak, Bodza, megérkezett a tél! – szólt oda szeretettel a gazdája, Anna, miközben Bodza mancsával az ablakhoz nyúlt.
A kiscica orrocskája párát hagyott az üvegen, ahogy figyelte az apró, hulló csillagokat, amiket ő csak „táncoló pihéknek” nevezett magában.
Odakint a hópelyhek csendben forogtak, keringtek, mintha valami varázslatos táncot járnának. Bodza elképzelte, hogy ő is velük lehet. Kívánsága egyre csak nőtt, míg végül hangosan dorombolni kezdett.
– Olyan jó lenne ott lenni veletek! – suttogta a hópelyheknek.
Anna észrevette a kiscica vágyakozó tekintetét.
– Szeretnél kimenni? – kérdezte mosolyogva.
Bodza válaszul vidáman nyávogott. Anna egy puha sálba csavarta őt, és óvatosan kivitte a hólepte kertbe.
Ahogy Bodza tappancsai először érintették a puha, hideg hótakarót, kicsit meglepődött. Először hideg volt, de a kiscica hamar megszokta, és kíváncsian futkosni kezdett a hóban. Minden egyes lépésnél apró hópamacsok tapadtak a mancsaira, amitől csak még viccesebben mozgott.
Egyszer csak egy különösen szép, nagy hópehely ereszkedett le mellé. Bodza csodálkozva nézte, ahogy az a bajuszára száll.
– Szia, Bodza – csilingelt a hópehely vékony hangon. – Én vagyok Hóhinta, a hópelyhek királynője.
Bodza ámulva nézett rá.
– Te beszélsz? És hogy tudod a nevem?
– A hópelyhek mindent hallanak, ha igazán figyelmes vagy – kuncogott Hóhinta.
Bodza újra körülnézett, és észrevette, hogy az összes hópehely mintha közelebb húzódott volna hozzá.
– Szeretnél velünk táncolni? – kérdezte Hóhinta.
Bodza boldogan bólintott. Abban a pillanatban Hóhinta és a többi hópehely óvatosan felemelkedtek a levegőbe, és Bodzát is magukkal emelték. A kiscica először megijedt, de aztán rájött, hogy a hópelyhek úgy tartják, mint egy puha, hűvös párna.
Körbeforogtak a kert felett, a kiscica és a hópelyhek, együtt keringtek Anna körül, aki mosolyogva figyelte őket. Bodza kacagott, ahogy egy-egy hópehely az orrára, majd a fülére telepedett.
– Mennyi barátom lett hirtelen! – kiáltotta boldogan.
Hóhinta ekkor megszólalt:
– Bodza, tudod, hogy a hópelyhek mindenkit szeretnek, aki nyitott szívvel közeledik hozzájuk. Mindenki lehet barát, ha kedves és segítőkész.
Bodza elgondolkodott ezen, miközben a hópelyhek tovább keringtek körülötte, és egyre csak nevettek. A kertben minden olyan csodálatos volt: a bokrok alatt megbújó madarak örültek a csendnek, a fák ágairól hócsipkék lógtak, és a levegő tele volt a tél varázsával.
Egyszer csak Bodza meglátott egy kis verébfiókát, aki a hóban dideregve ült. A kiscica odaszaladt hozzá, és a hópelyhekkel együtt körbevették a kismadarat.
– Fázol, kis barátom? – kérdezte Bodza.
– Nagyon – felelte a madárka bágyadtan.
Bodza megsimogatta puha bundájával, Hóhinta pedig egy különösen nagy, meleg hópelyhet küldött, ami a madárka hátára tapadt, mintha egy kis takaró lenne. A madárka felvidult, és hangosan csivitelni kezdett.
– Köszönöm, Bodza, köszönöm, Hóhinta! – csacsogta boldogan.
Így Bodza és a hópelyhek nem csak táncoltak, hanem segítettek is másokon. Egész nap együtt játszottak, táncoltak, segítettek a többi kis állaton, akik a hóban kerestek menedéket vagy egy kis melegséget.
Este, mikor Bodza visszatért Annához, fáradtan, de boldogan bújt a gazda ölébe. Anna megsimogatta, és azt mondta:
– Ma nagyon jó cica voltál, Bodza. Büszke vagyok rád.
Bodza csak dorombolt és álmodott tovább a hópelyhekkel táncolt varázslatos napról.
Így történt, hogy Bodza, a kiscica, megtanulta: a szeretet, a gondoskodás és a kedvesség mindenkit boldoggá tesz.
Így volt, vagy nem volt, ilyen szép mese volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
