Szivárványfül kalandos találkozása a varázskeksszel
Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen is túl, a zöldellő Mesebeli Erdő közepén élt egy nyuszi, akit mindenki Szivárványfülnek hívott. A kis nyuszi nem véletlenül kapta ezt a különleges nevet: bal füle kék volt, a jobb füle pedig sárga, de ahogy átsütött rajtuk a napfény, szinte minden színben ragyogtak.
Egy nap, amikor a napocska éppen a lombok között játszott, Szivárványfül vidáman ugrándozott az erdei tisztáson. Egyszer csak furcsa illatot sodort felé a szél. Megállt, és a nóziját a levegőbe emelte.
Mi lehet ez az édes, csábító illat? – morfondírozott magában. Elindult az illat nyomában, s alig telt bele néhány perc, egy apró tisztásra ért, ahol egy színes tányéron csodaszép, csillogó kekszek sorakoztak. Mellette egy idős, mosolygós bagoly üldögélt, akit az erdőben mindenki csak Tücsöknek hívott, mert olyan vidáman tudott csiripelni, mint egy tücsök.
Szervusz, kedves Szivárványfül – köszöntötte Tücsök bagoly. – Látom, megérezted a varázskeksz illatát!
A varázskeksz titka: mitől olyan különleges?
Szivárványfül közelebb ment, és halkan megkérdezte: Mi az a varázskeksz?
Tücsök mosolyogva magyarázta: Ez egy különleges keksz, amit csak a legkedvesebb állatok kóstolhatnak meg. Minden falatja egy jócselekedetre emlékeztet, amit az erdőben valaki tett. Ha eszel belőle, a szíved tele lesz szeretettel, és minden bánat elszáll.
Szivárványfül elcsodálkozott. Bárcsak én is megkóstolhatnám! – gondolta hangosan.
De Tücsök így szólt: Akkor ma vendégül látlak, mert te mindig segítesz másoknak. Emlékszem, amikor a sünit kisegítetted a folyóból, vagy amikor megosztottad az almádat a mókussal.
Szivárványfül elpirult örömében, és óvatosan vett egy kekszet a tányérról.
Az első falat: Szivárványfül átváltozása
Amint beleharapott a varázskekszbe, csodálatos dolog történt. Szivárványfül minden szőrszála hirtelen ragyogni kezdett, mintha egy pillanatra a szivárványt magára öltötte volna. Olyan boldogság áradt szét benne, amilyet még sosem érzett. Hirtelen eszébe jutott minden kedves pillanat, amikor örömet szerezhetett másoknak.
Csodálatos! – kiáltotta Szivárványfül. – Olyan, mintha valami különleges képességem lenne!
Tücsök elmesélte: A varázskeksz nem ad új képességet, inkább segít, hogy emlékezz a szeretet erejére. Ha jót teszel, mindig erősebb leszel.
Barátság és bátorság a mesebeli erdőben
Ahogy Szivárványfül visszaindult az ösvényen, egy síró hangot hallott az egyik bokor mögül. Egy apró egérlány ült ott, könnyes szemekkel.
Mi a baj? – kérdezte gyengéden Szivárványfül.
Elvesztettem a kedvenc diómat – szipogta az egérlány. – Anélkül nem tudok elaludni!
Szivárványfül nem gondolkodott sokáig, hanem azonnal segíteni kezdett. Együtt keresték a diót, kutattak a fű között, átnéztek minden bokrot, míg végül a fa gyökere alatt megtalálták. Az egérlány boldogan ölelte magához a diót, és mosolyogva mondott köszönetet.
Köszönöm, Szivárványfül! Milyen bátor vagy! – ujjongott az egérlány.
Szivárványfül elmosolyodott, és tudta, hogy a varázskeksz hatása még mindig a szívében él. Boldogan ment tovább, és úton-útfélen segített, ahol csak tudott.
Mit tanulhatunk Szivárványfültől és a keksztől?
Így telt el a nap, és amikor a nap lement, Szivárványfül hazasétált. A varázskeksz emléke örökre vele maradt. Megtanulta, hogy a szeretet és a jóság mindenkin segít, és ha segítünk másokon, a szívünkben mindig ott lesz a varázslat.
Így volt, igaz volt, vagy csak mese volt, ki tudja? De az biztos, hogy a szeretet és a jóság igazi varázslatot hoz az életünkbe.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
