Egy vakond különös kalandjai a föld alatt
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis vakond, akit Misinek hívtak. Misi nem volt hétköznapi vakond, mert bár szeretett a föld alatt élni, ásni és túrni, de volt egy különleges szokása: nagyon szeretett szippantani. Minden reggel, amikor felébredt, egy nagyot szippantott a friss, nedves föld illatából, mert szerinte a világ legjobb illata ez.
Egy reggel azonban Misi valahogy másképp ébredt. Nagyon izgatott volt, mert álmodott egy hatalmas, csillogó földigilisztáról, amit meg akart keresni. Kinyújtózott, és ahogy szokta, egy óriási szippantást vett – de most valamiért sokkal hangosabb lett, mint eddig bármikor.
Amikor a szippantás túl hangosra sikerül
A hangos szippantás úgy visszhangzott a föld alatt, mint egy mennydörgés. Misi először maga is meglepődött, sőt, egy picit meg is ijedt. “Hűha! Ez most mi volt?” – kérdezte magától. Körbenézett, de csak a földes falakat és néhány alvó földigilisztát látott.
De nem csak Misi hallotta ezt a furcsa zajt. Bár a föld alatt sok minden elnyelődik, ez a nagy szippantás messzire elhallatszott. A közeli üregben lakó csigacsalád mind felriadt álmából. “Mi ez a nagy robaj? Talán földrengés?” – kérdezte Csiga mama, miközben ijedten összegömbölyödött.
Nem messze onnan egy vakondbarátja, Berci is felkapta a fejét. “Misi, te voltál? Ez aztán szép reggeli köszöntés!” – kiáltotta viccelődve.
A földlakók reakciója a szokatlan zajokra
A föld alatt élő állatok mind másképp reagáltak a zajra. A tücskök abbahagyták a zenélést, hogy jobban hallják, nem jön-e veszély. Egy kis pók, aki épp hálót szőtt, megijedt, és gyorsan visszamászott a rejtekébe. Sőt, még a földigiliszták is összesúgtak: “Valaki nagyon nagyot szippantott!”
Misi ezek után úgy döntött, hogy meglátogatja a barátait, és bocsánatot kér, ha megijesztette őket. Először Csiga mamához ment. “Szia, Misi! Az előbb majdnem leestem a mennyezetről! Nagyon megijedtem” – mondta Csiga mama. “Sajnálom, nem akartam bajt okozni” – mondta Misi szomorúan.
Berci vakond is odajött. “Ne aggódj, Misi! Néha mindannyian csinálunk olyat, ami kicsit furcsa vagy szokatlan. De legközelebb próbálj meg halkabban szippantani!”
Hogyan oldja meg a vakond a problémát?
Misi nagyon megbánta, hogy ijedelmet okozott a barátainak. Elhatározta, hogy megtanul halkabban szippantani. Berci segített neki: “Vegyél egy mély levegőt, és lassan szippantsd be az illatot!” – tanította.
Misi gyakorolta is minden reggel. Először nehéz volt, mert ő mindig nagyokat szeretett szippantani. De lassan-lassan megtanulta, hogyan lehet csendesen élvezni a föld illatát.
Közben a barátai is megértették, hogy Misi nem akart rosszat. Sőt, együtt nevettek az eseten, és kitalálták, hogy legyen minden héten egy “Szippantó Nap”, amikor mindenki kipróbálhatja, milyen finoman lehet szippantani.
Tanulságok a túl hangos szippantásból
Azóta Misi minden reggel csendben szippant, és figyel arra, hogy ne ijessze meg a barátait. Ha véletlenül mégis kicsit hangosabb lesz, tudja, hogy bocsánatot lehet kérni, és a barátok megértik, ha valaki hibázik.
Misi megtanulta, hogy jó odafigyelni másokra, és néha kicsit visszafogni magunkat, ha azzal másnak örömet szerezhetünk. A föld alatt azóta is mindenki szeretettel él együtt, és Misi, a vakond, aki egyszer túl hangosan szippantott, ma már tudja, hogy a szeretet és a figyelmesség mindennél fontosabb.
Így volt, igaz is volt, mese volt, talán nem is volt.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
