A föld alatt, ahol a napsugár csak ritkán kukucskál be, egy kis vakond élt. A neve egyszerűen csak Vakondka volt. Minden reggel, amikor felébredt, körülnézett aprócska, sötét járataiban, és mélyet sóhajtott. Csak a csend volt vele, és a puha föld, amit annyira szeretett. Napjai egyformán teltek: ásta a járatait, kereste a finom gyökereket, időnként hallgatózott, hátha meghallja a föld felett játszó madarak csicsergését. De társasága nem volt senki, csak az emlékek moraja kísérte minden lépését.
Vakondka úgy gondolta, hogy ez így van rendjén. „A vakondok magányos lények” – ismételgette magában. „Nekem nincsen szükségem barátokra.” De amikor lefeküdt aludni, és a földbe bújt, néha mégis úgy érezte, hiányzik neki valami. Egy-egy csoszogás, egy kedves szó, egy vidám kacaj. Aztán gyorsan elhessegette a gondolatot, és mélyen elszenderült.
Egy reggel Vakondka különösen kíváncsi volt. Kijutott a föld felszínére, ahol szokatlanul jó illat terjengett a levegőben. Amint kidugta fejecskéjét a puha fű között, váratlan dolog történt. Egy apró, fehér nyuszi ugrott elé. Olyan gyorsan történt minden, hogy Vakondka ijedtében visszazuhant a föld alá, de a nyuszi vidáman utána szólt.
– Szia, te vakond! Hová rohansz ilyen gyorsan? – nevetett a nyuszi.
Vakondka megállt, és félénken kidugta fejét ismét. – Nem is tudtam, hogy valaki figyel – motyogta.
A nyuszi közelebb hajolt. – Szeretnék veled barátkozni! Sokat lakmározol gyökereket? Én nagyon szeretem a sárgarépát.
Vakondka soha nem találkozott még ilyen nyitott és kedves lénnyel. Először zavarban volt, nem is tudta, mit mondjon. De a kíváncsisága erősebb volt, mint a félelme.
– Én a pitypang gyökerét szeretem – mondta végül bátortalanul.
– Akkor keressünk együtt! – kiáltotta a nyuszi, és már ugrált is a fűben.
Vakondka tétován követte, és észrevette, mennyire jó érzés valakivel együtt keresgélni. A nap is ragyogóbbnak tűnt, a föld illata is finomabb lett. Így kezdődött a két különös barát barátsága.
Az első napokban Vakondka mindent meg akart mutatni a nyuszinak: hol a legfinomabb a gyökér, hol lehet a legpuhább földet találni, és hogyan lehet elbújni az eső elől. A nyuszi viszont megtanította Vakondkát játszani: bukfencezni a fűben, versenyt ugrani és mókás történeteket mesélni. Nevették a világot, és minden nap újabb kalandokat éltek át. Ám hamarosan megjelentek az első nehézségek is. Egy délután, amikor a nyuszi túl gyorsan szaladt, Vakondka lemaradt, és egyedül találta magát. Szomorúan ücsörgött, és azt hitte, elveszítette barátját.
Este, amikor a nyuszi visszajött, Vakondka szemében könny csillogott.
– Azt hittem, már nem is akarsz velem játszani – mondta halkan.
– Dehogyisnem! – ölelte meg a nyuszi. – Csak túl gyors voltam. Bocsáss meg! Legközelebb figyelek rád.
Így tanulták meg, hogy a barátsághoz türelem kell, és egymás különbözőségét is el kell fogadni. Másnap együtt mentek az erdőbe, ahol találkoztak egy csigával, aki nagyon lassan mászott. A csiga is csatlakozott hozzájuk. A hármójuk játéka még több mókát, kacagást és egy kis veszekedést is hozott, de minden este megbékéltek, és együtt álmodták a nap végén, hogy milyen jó együtt lenni.
A kis vakond rájött, hogy a barátság nem mindig könnyű. Néha meg kell tanulni bocsánatot kérni, máskor segíteni kell, vagy csak türelmesnek lenni. De a barátokkal minden nehézség könnyebbé válik, és a világ is sokkal szebb lesz.
Vakondka már nem volt magányos. Járatai vidáman kacagtak, amikor a barátai látogatták. Az együtt töltött esték alatt mindig megbeszélték a nap történéseit, és minden reggel új örömmel néztek a világra.
Így tanulta meg a kis vakond, hogy a barátság szeretetet, türelmet és figyelmességet kíván. De ha valaki szeretettel fordul a másikhoz, akkor a legmagányosabb föld alatti járat is megtelik fénnyel és nevetéssel.
Így volt, úgy volt, igaz is volt, talán nem is volt igaz, de ilyen szép mese volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
