Egy különleges tündér születése és első lépései
Élt egyszer egy kicsi tündérlány, akit úgy hívtak: Pille. Pille születése napján a Tündérerdő minden lakója összegyűlt, hogy köszöntse őt. Ragyogó szárnyai voltak, könnyűek és színesek, akár a pillangók. Az idősebb tündérek azt suttogták: „Ő bizony különleges lesz, érzem!”
Pille vidáman nevetgélt, amikor először próbálta ki a szárnyait. De amikor megpróbált leszállni a fűre, egyszer csak megbotlott egy ágacskában, és puff, máris a földön ült.
Anyukája, Borostyán, szeretettel ölelte meg. „Semmi baj, Pille, mindenki elesik néha! Próbáld újra, biztos sikerül.”
Pille nem adta fel, de amikor újra próbálkozott, még nagyobb puffanással érkezett le. A többi tündér kíváncsian figyelte, hogyan ügyeskedik a kis tündérlány.
Miért esik el mindig Pille, a kis tündérlány?
Ahogy telt az idő, Pille egyre többet próbálkozott repülni, futni, ugrani, de valahogy mindig megbotlott, vagy épp lepottyant egy virágszirmról. „Miért csak én esek el mindig?” – kérdezte szomorúan egy nap.
Ekkor megjelent nála egy apró méhecske barátja, Zümi. „Ne búsulj, Pille!” – zümmögte vidáman. „Én is rengetegszer nekicsapódok a virágnak, mire megtalálom a legfinomabb nektárt.”
Pille elmosolyodott, de még mindig bizonytalan volt. A varázslatos Tündérerdőben mindenki tudott szépen szállni, csak ő volt az, aki folyton elesett. „Talán nem is vagyok igazi tündér…?” – suttogta magában.
Barátságok és bátorítás: a tündérvilág támogatása
Egy reggel, mikor a harmatcseppek még csillogtak a leveleken, Pille barátai összegyűltek, hogy segítsenek neki. Cseresznyeszínű szárnyú Lelle, a mókás Szöszke, és Zümi mind ott voltak.
„Szeretnénk, ha velünk gyakorolnál repülni!” – mondta Lelle. „És ha elesel, mi majd felsegítünk!”
Pille megpróbálta újra, de ezúttal, amikor lepottyant, a barátai nevettek, integettek és bátorították. „Hajrá, Pille! Mi is leestünk már!” – kiáltotta Szöszke.
Pille szíve megtelt örömmel. Elkezdte látni, hogy az esés után mindig van valaki, aki segít felállni. Egyre bátrabb lett, egyre többször próbálkozott, és már nem szomorkodott, ha leesett.
Pille első sikere: amikor már nem fél az eséstől
Egy délután, amikor a nap sugarai aranyszínűvé varázsolták a rétet, Pille elhatározta, hogy megpróbál eljutni a Tündérfa tetejére, ahol a legszebb virág porzott. „Segítünk!” – mondták a barátai.
Elindult hát, de ahogy felrepült, megbillent és újra leesett. De most már nem ijedt meg. Felnevetett, leporolta magát, és újra nekivágott. Végül, sok-sok próbálkozás után, sikerült elérnie a virágot.
Mindenki tapsolt és ujjongott. Pille boldogan kiáltott: „Megcsináltam! És most már nem félek, ha néha elesek!”
A tanulság: hogyan lett az elesésből szárnyalás
Pille aznap este leült a barátai mellé, és így szólt: „Rájöttem valamire. Az elesés nem baj, mert mindig fel lehet állni, és a barátok segítenek. Sőt, ha nem próbálkoznék újra és újra, sosem tudnám mennyit fejlődtem.”
A tündérek mosolyogtak, Zümi megdörzsölte a szárnyát. „Nagyon bátor vagy, Pille!” – mondta. „És megtanítottad nekünk, hogy az igazi szárnyalás nem mindig a levegőben, hanem a szívünkben kezdődik.”
Így hát Pille, a tündér, aki mindig elesett, végül megtanulta, hogy minden esés egy új lehetőség arra, hogy felálljon, és újra próbálja, hiszen a szeretet és bátorság mindig tovább lendíti.
Így volt, úgy volt, igaz mese volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
