A Mikulás különös kalandja a szivárvány alatt
Egyszer volt, hol nem volt, a nagy, havas északi erdők sűrűjében, ahol a fenyők ágai is fehérbe öltöznek, élt a Mikulás a hűséges rénszarvasaival. Egy decemberi napon, mikor a hópelyhek csöndesen táncoltak a levegőben, a Mikulás különös dologra lett figyelmes. Aznap reggel, ahogy a szánját fényezte, éppen arra gondolt, mennyi boldogságot visz majd a gyerekeknek.
Hirtelen kis manólánya, Zsuzska, izgatottan futott oda hozzá. – Mikulás bácsi, gyere gyorsan, nézd csak, mi történik az égen! – kiáltotta. A Mikulás felnézett, és elámult: a halvány reggeli fényben hét színben tündöklő szivárvány ragyogott át az égen, pont az erdő fölött.
Hogyan került a szán a színes ív alá?
A Mikulás meglepődve csodálta a szivárványt, hiszen télen ritkán látni ilyesmit. – Soha nem láttam még ilyet itt, a Télországban – mondta halkan. Felpattant a szánjára, s megszólította Rudolfot, a leghűségesebb rénszarvasát. – Gyerünk, barátaim! Induljunk el a szivárvány felé! – kiáltotta.
A rénszarvasok boldogan húzták a szánt. Miközben repültek, a színes ív egyre közelebb került. Egyszer csak a szán kerekei alatt is megjelent a szivárvány fénye, mintha a földből is sugárzott volna. A Mikulás ekkor hirtelen úgy érezte, mintha valami varázslat történt volna. A szán megállt a szivárvány alatt.
A gyerekek meglepődött találkozása Mikulással
A szivárvány lábánál éppen egy kis falu terült el, ahol a gyerekek a hóban játszottak. Észre sem vették, hogy a szivárvány alatt most valami különleges történik. Egyszer csak a legkisebb, Panni, felkiáltott: – Nézzétek csak, ott egy szán! És rajta… a Mikulás!
A gyerekek ámulva rohantak a szánhoz. – Mikulás bácsi, te tényleg létezel? – kérdezte tágra nyílt szemmel Bence. A Mikulás nevetett, bajusza alatt mosolygott. – Hát persze, hogy létezem, hisz a szeretet és az öröm erejében mindannyian hiszünk, igaz? – válaszolta bölcsen.
A gyerekek körbeállták a szánt, és mindenki hangosan kérdezgetni kezdte. – Miért pont most és miért pont itt álltál meg? – kérdezte Panni. – Mert a szivárvány varázsereje idehívott – mondta a Mikulás. – A szivárvány mindig akkor jelenik meg, amikor valahol nagy szükség van egy kis reményre és örömre.
Mit jelent a szivárvány a Mikulás történetében?
A Mikulás leült a hóba, a gyerekek mellé. – A szivárvány a világ egyik legszebb csodája – mondta halkan. – Tudjátok, a színei azt jelképezik, hogy mindannyian mások vagyunk, mégis együtt, barátságban és szeretetben élhetünk.
Rudolf is megszólalt: – És ha néha szomorúak vagyunk, vagy úgy érezzük, túl sok a sötétség, a szivárvány emlékeztet minket arra, hogy mindig jön egy új nap, tele színekkel és reménnyel.
A gyerekek csendben hallgatták, s mindegyikük szívében melegség gyúlt. A Mikulás elővett egy zsák cukorkát, és mindenkinek adott egyet-egyet. – Osszátok meg egymással, és gondoljatok arra, hogy a szeretet olyan, mint a szivárvány: mindenkin osztozni kell benne! – mondta mosolyogva.
Varázslatos üzenet: remény és öröm a tél közepén
A szán aztán továbbindult, de a gyerekek még sokáig néztek utána, ahogy lassan eltűnt a szivárvány alatt. A faluban aznap este mindenki arról beszélt, milyen csodálatos dolog történt. Bence a nagymamájának így mesélte el: – A Mikulás azt mondta, a szivárvány összehozza az embereket, és reményt ad mindenkinek, még a leghidegebb téli napokon is.
A Mikulás szánja így aztán nem csak ajándékot hozott, hanem egy kis varázslatot is, amire mindenki emlékezni fog, akárhányszor meglátják a szivárványt az égen.
Így volt, úgy volt, talán igaz is volt, talán nem, de ilyen szép mese volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
