Télapó szánja defektet kapott: mi történt pontosan?
Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyeken is túl, ott, ahol a hópelyhek soha el nem olvadnak, és az északi fény minden éjjel táncol az égen, élt egyszer egy kedves, pocakos öregember: Télapó. Egy hűvös téli estén, alig pár nappal karácsony előtt, valami szokatlan történt a messzi Északi-sarkon. Télapó szánja, amelyet hűséges rénszarvasai húztak, egyszer csak furcsa hangot adott ki. Egy hatalmas reccsenést lehetett hallani, majd a szán bal oldala hirtelen megsüllyedt a mély hóba.
Télapó azonnal lelassított, a rénszarvasok is tanácstalanul néztek hátra. „Jaj, mi történhetett a szánommal?” csodálkozott Télapó, miközben a hóban tapogatózott.
A baj oka: hogyan szenvedett defektet a szán?
A szánnak, bár nagyon régi és jól megépített volt, ebben az évben különösen sok ajándékot kellett szállítania. A kerekek, amik a talpat tartották, fából készültek, és egy különös, hegyes kő került az útjába, amit a friss hó elrejtett. Ez a kő megtörte az egyik kereket, amitől az megrogyott. Télapó ekkor már biztos volt benne, hogy defektet kapott a szánja.
„Ott a baj, ahol nem is számít rá az ember,” mondta Télapó, és letörölte szemüvegéről a párát. „Meg kell javítanunk, különben a gyerekek nem kapják meg az ajándékokat!”
Miként reagáltak a manók a váratlan eseményre?
A Télapónak dolgozó manók, akik éppen a csomagokat pakolták, gyorsan odaértek a szánhoz. Manó Misi, a legügyesebb mind közül, rögtön vizsgálni kezdte a kereket. „Semmi gond, Télapó, mi mindent meg tudunk javítani!” mondta bátorítóan.
„De Mikulás bácsi, hogy juttatjuk el időben az ajándékokat?” kérdezte félve a kis Lili, a legfiatalabb manólány.
„Ne féljetek, együtt mindenre találunk megoldást!” mosolygott rájuk Télapó.
A manók nekiálltak keresni fát, szöget, kalapácsot, s még egy kis varázsporból is szórtak a kerékre, hátha attól gyorsabban gyógyul. Mindenki segített, még a rénszarvasok is odahúzták a szánhoz a legnagyobb fatörzset, hogy abból pótolják a törött kereket.
A gyerekek levelei: aggódás és remény keveredése
Közben a világon mindenfelé, a gyerekek izgatottan várták a karácsonyt. Sokan levelet is írtak Télapónak, amiben elmondták vágyaikat, de ebben az évben néhány levélben aggódó sorok is voltak. „Kedves Télapó, ugye idén is eljössz? Nagyon jó voltam, segítettem anyának és apának!” – írta Laci.
Egy másik levélben ez állt: „Télapó, ha fáradt vagy, pihenj egy kicsit, nekem elég, ha csak egy mesét hozol!”
Télapó minden levelet elolvasott, és meghatódott a gyerekek szeretetétől. „Milyen jók ezek a kisgyerekek, nem csoda, hogy mindenkinek szeretnék örömet szerezni!” mondta a manóknak.
Télapó üzenete: a karácsony mentése minden áron
Amikor végre elkészült a javítás, és a szán újra készen állt az útra, Télapó összegyűjtötte a manókat és a rénszarvasokat. „Köszönöm mindenkinek a segítséget, nélkületek nem ment volna! Most pedig, irány a világ, várnak ránk a gyerekek!”
A manók tapsoltak, a rénszarvasok izgatottan húzták fel a csengőiket, és a szán újra nekivágott a fehér útnak. Télapó szívében ott volt a szeretet és a hála: tudta, hogy ha összefognak, semmi sem lehetetlen.
Aznap éjjel Télapó minden kisgyermekhez eljutott. Az ablakokban kigyúltak a fények, a gyerekek boldogan ébredtek, és a világ minden táján újra elhitték, hogy a szeretet, a jóság és az összefogás mindig elhozza a csodát.
Így volt, úgy volt, igaz mese volt – vagy tán nem is volt. De a szeretet és a segítség összetart, ezt sose felejtsétek el!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
