Mikulás legendája: Hogyan kezdődött a történet?
Egyszer régen, egy hideg decemberi estén, amikor a házak ablakában kigyulladtak az első gyertyák, a gyerekek izgatottan suttogtak arról, vajon hogyan készül Mikulás az ajándékozásra. Az erdő szélén, egy kis faluban élt egy kíváncsi kisfiú, Tomika, aki egész évben jó volt, de legjobban azt szerette volna megtudni, hogyan varázsolja el Mikulás az egész világot egyetlen éjszaka alatt.
Tomika anyukája minden este mesélt neki Mikulásról, a rénszarvasokról, a csilingelő szánról, és arról, hogy a szeretet és a jóság az, ami a Mikulást igazán különlegessé teszi. Egy este, amikor odakint már vastagon fedte hó a földet, Tomika elhatározta, hogy idén maga is kideríti, milyen titkokat rejt a hólepel.
A hólepel varázsa: Mit rejt a fehér takaró?
A hó olyan volt, mint egy puha, fehér takaró, ami beborította a kertet, a háztetőket, sőt még a kis kerti törpét is. Tomika zseblámpát vett a kezébe, és nesztelenül kilopódzott a kertbe. A hó ropogott a csizmája alatt, mintha apró manók suttognának a talpa alatt.
– Vajon mit rejt a hó? – tűnődött Tomika. – Lehet, hogy a hó alatt rejtőznek a Mikulás segítői, vagy talán egy titkos ajándék?
Egyszer csak, amikor a hold fénye megcsillant a hópelyheken, Tomika furcsa kis nyomokat vett észre a hóban. Nem voltak madárnyomok, sem kutya vagy macska mancsnyomok. Apró lábak nyomai vezettek a hátsó kert felé.
Titokzatos nyomok a hóban: Kaland a kertben
Tomika óvatosan követte a nyomokat, szíve hevesen dobogott az izgalomtól. Egy bokor mellett, a hóba vájt kis üregben valami piros villant meg. Tomika leguggolt, és halk suttogást hallott.
– Ki vagy te? – kérdezte félénken.
A bokor alól egy apró manó dugta ki a fejét, zöld sapkával és piros orcával.
– Szervusz, Tomika! Én vagyok Csilingi, a Mikulás egyik segítője.
Tomika elámult, hogy a manó ismeri a nevét.
– Itt vagyunk, hogy segítsünk Mikulásnak, de idén különleges feladatunk van – magyarázta Csilingi.
– Micsoda feladat? – kérdezte Tomika.
– A hólepel alatt egy titkos ajándék rejtőzik, amit csak az találhat meg, aki igazán jó szívű – mondta titokzatosan a kis manó.
Mikulás segítői: Kik laknak a hó alatt?
A manó intett, és a hó alól további kicsi lények bújtak elő: volt közöttük egy huncut egér, egy csillogó szemű cinke és egy álmos kis vakond. Mindannyian Mikulás segítői voltak. Együtt dolgoztak azon, hogy a faluban minden gyerekhez eljusson az öröm és a szeretet.
– Mi vagyunk a hólepel alatt lakók – mondta a cinke. – Ősszel összegyűjtjük a szeretet morzsáit, amiket a gyerekek szórnak szét, amikor jók egymáshoz.
Az egér hozzátette: – Amikor valaki mosolyog, segít vagy megosztja a játékait, egy kis csillag születik a hó alatt.
Tomika csodálkozva hallgatta a történeteket. Rájött, hogy minden jó cselekedet egy újabb csoda születését jelenti.
Felfedjük a titkot: Mi vár Mikulásra idén?
A manók Tomikának adtak egy apró, csillogó kulcsot.
– Ez a bátorság és a jóság kulcsa. Ezzel kinyithatod a hólepel titkos ajtaját – mondta Csilingi.
Tomika izgatottan keresgélt a hóban, és végül rátalált egy kis, hófehér ládikóra. A kulccsal felnyitotta, és benne egy levélkét, valamint egy piros szívet talált.
A levélben ez állt: „A legnagyobb ajándék, amit Mikulás idén kap, az a szeretet, amit a gyerekek egymásnak adnak. Ez varázsolja a karácsonyt igazán széppé!”
Tomika boldogan szaladt vissza a házba. Tudta, hogy idén a legfontosabb titkot fedezte fel: a hólepel alatt a jóság, szeretet és kedvesség lapul, ami minden gyerek szívében ott él.
És hogy hogyan is volt? Hát így történt, így nem történt, így volt ez a mese! Ha hiszitek, ha nem, ez egy igazi mese volt, hiszen a szeretet és a jóság mindig csodát hoz!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
