Az aranyvirág hercegnője

Az aranyvirág hercegnője egy varázslatos történet bátorságról, önfelfedezésről és a természet csodáiról. A hercegnő utazása során megtanulja, hogy a legnagyobb kincs a szívünkben rejlik.

Esti mese gyerekeknek

Az aranyvirág hercegnője: A legenda eredete

Volt egyszer, hol nem volt, az óperenciás tengeren innen, az üveghegyeken is túl, élt egy gyönyörű királylány, akit Aranyvirág hercegnőnek hívtak. Az apja, az öreg király, egy hatalmas aranymező közepén építette fel királyságát, ahol a nap ragyogása minden reggel aranyló virágokat csalogatott elő a földből. A legenda szerint ezek a virágok a boldogságot, a reményt és a szeretetet szimbolizálták, s a nép úgy hitte, hogy a virágok szépsége a hercegnő jószívűségének köszönhető.

A kis hercegnő már kicsi korától fogva különleges volt. Nem csak szépségével, hanem kedvességével is kitűnt a többi hercegnő közül. Sosem nézett le senkit, még a legkisebb virágot sem taposta el, inkább beszélgetett velük, s a madaraknak is kedves dalokat énekelt.

Mesebeli birodalom: Hol játszódik a történet?

Aranymező királysága csupa varázslat volt. Az erdő szélén tarka pillangók játszottak, a folyó vizében ezüsthalak úszkáltak, a hegyek között pedig aranyszőrű őzek sétálgattak. A palotát sűrű rózsabokrok vették körül, s a kertben minden évben megjelent egyetlen aranyszínű virág, amelynek illata elűzte a bánatot a szívekből.

Egy napon azonban sötét árnyék borult a birodalomra. Egy gonosz varázsló, Irigykedő Márton, elhatározta, hogy elrabolja az aranyvirágot, mert azt hitte, az teszi olyan boldoggá a birodalmat. Éjjel, mikor mindenki aludt, Márton óvatosan beosont a kertbe, s a virágot elvarázsolta, hogy többé ne virágozzon.

Reggel az egész birodalom szomorú volt, a virág helyén csak üres föld maradt. Aranyvirág hercegnő szomorúan nézte a helyet, aztán így szólt: „Nem hagyhatjuk, hogy a gonoszság győzzön! Meg kell találnom az aranyvirágot!”

Az aranyvirág szimbolikája a magyar kultúrában

Az aranyvirág nem csak szépsége miatt volt fontos. Az emberek hite szerint, aki szívből szeret, s jót cselekszik, annak lelke is úgy ragyog, mint az aranyvirág szirmai. Ezért segített a nép mindig egymáson, s ezért volt boldog a királyság. A hercegnő is tudta, hogy csak tiszta szívvel és bátorsággal találhatja meg a virágot.

Elindult hát, egyedül, csak egy kis tarisznya kenyeret vitt magával. Útja során találkozott egy síró kis mókussal.


  • Miért sírsz, mókuska? – kérdezte kedvesen a hercegnő.



  • Elveszítettem a mogyorómat, s nem találom sehol! – felelte a mókus.



  • Ne sírj, segítek keresni! – mondta a hercegnő, s addig keresgélt a bokrok alatt, míg meg nem találta a kis mogyorót.


A mókus boldogan ugrált, s így szólt:

  • Köszönöm a jóságodat! Ha majd szükséged lesz rám, csak füttyents egyet!

A hercegnő tovább ment, s egy szomorú kislányt látott az út szélén.


  • Miért sírsz, kicsi lány? – kérdezte.



  • Az én virágom is eltűnt tegnap éjjel! – panaszolta a lány.


Aranyvirág hercegnő elővette a tarisznyájából egy kis kenyeret, s megosztotta vele. A kislány felvidult, s azt mondta:

  • Te vagy a legjobb barátom! Bárhol is jársz, gondolj rám, s én is rád gondolok!

A hercegnő szíve egyre melegebb lett, s megértette, hogy apró jóságokkal is szebbé lehet tenni a világot.

A hercegnő és a próbatételek útja

Az út végén elért egy sötét erdőhöz, ahol Irigykedő Márton lakott. A varázsló ott állt, s kacagott.


  • Mit keresel itt, hercegnő? Az aranyvirág az enyém!



  • Nem a tied, hanem mindannyiunké! – felelte bátran a hercegnő.


Márton szíve azonban kemény volt, s azt mondta:

  • Csak akkor adom vissza, ha három próbát kiállsz!

Az első próba a bátorságé volt: át kellett mennie egy sűrű ködön, ahol semmit sem látott. De eszébe jutott a kislány, akinek segített, s az emlék fényt gyújtott a ködben.

A második próba a kedvesség volt: egy tüskés bokor előtt síró madárkát talált. A hercegnő óvatosan kiszabadította, s a madár dalra fakadt.

A harmadik próba az igaz szeretet próbája volt: a mókus, akinek segített, elhozta neki az aranyvirág magját. A hercegnő elültette, s abban a pillanatban a virág újra kivirágzott, s az egész birodalmat elárasztotta az aranyló fény.

Az örök tanulság: Mit üzen a mesénk ma?

Az emberek boldogan ünnepeltek, s a hercegnő tudta, hogy a jóság, a szeretet és a bátorság minden próbán átsegíti az embert. Az aranyvirág újra ragyogott, s a gonosz varázsló is megtanult szeretni.

Így volt, igaz volt, vagy talán csak mese volt, de szívből szólt!




Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.