Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, egy hegyekkel ölelt völgy mélyén élt egy különös sárkány. Ez a sárkány, akit Zefírnak hívtak, teljesen más volt, mint a többi sárkány. Nem fújt tüzet, nem zúgott haragosan az égen, hanem inkább a felhők alatt szeretett repkedni, és kíváncsian figyelte a világot. Kicsi korában nem voltak játszótársai, hiszen a völgyben senki sem mert a közelébe menni. Egyedül nőtt fel, barátai pedig csak a szelek, a madarak és a csillagok voltak.
Zefír gyakran elbújt a kövek mögé, és ábrándozott arról, milyen lehetne játszani a többi lénnyel, vagy megosztani valakivel a gondolatait. Néha szomorú lett, amikor látta, hogy a madarak együtt röppennek, vagy a kis mókusok összebújva alszanak. Bár voltak szép napjai, a magány mégis nehéz volt számára. Egyedül a csillagos ég hozott vigaszt, amikor esténként mesélő fényekkel ragyogott le rá.
Egyik éjszaka, amikor a Hold különösen fényesen világított, valami egészen különös történt. A felhők között ragyogó lények jelentek meg, akiknek szárnyai voltak, és fénypontokként úszkáltak az égen. Zefír először nem értette, kik lehetnek ezek, de ahogy figyelte őket, egyre jobban vágyott arra, hogy találkozzon velük.
Amikor az egyik angyal, akit Aurélának hívtak, közelebb repült hozzá, Zefír félénken köszönt: Szia, ki vagy te? Az angyal mosolyogva felelt: Én Auréla vagyok, az ég lakója. Te pedig biztosan Zefír vagy, a magányos sárkány, igaz? Zefír elcsodálkozott, honnan tudhatja a nevét. Az angyal csendesen elárulta, hogy a felhőkről gyakran látják őt, és régóta szeretnének beszélgetni vele.
Zefír szíve megmelegedett. Először az életében érezte, hogy valaki tényleg kíváncsi rá. Az angyal leült mellé egy puha felhőre, és halkan mesélni kezdett az égi világról. Zefír is elmondta, mennyire magányos, és milyen sokszor vágyott egy igaz barátra.
Attól a naptól kezdve Zefír és az angyalok titkos barátságot kötöttek. Amikor leszállt az éj, és a völgy csendes lett, az angyalok leereszkedtek az égből, és Zefírrel játszottak a hegyek között. Néha együtt csúszkáltak a harmatcseppekkel, máskor pedig meséket mondtak egymásnak csillagokról és távoli világokról.
Az angyalok megtanították Zefírt, hogyan hallgasson a szíve hangjára, és hogyan fejezze ki a szeretetét. Zefír viszonzásképp megtanította nekik, hogyan lehet játszani a földön, hogyan lehet örülni egy virág illatának vagy egy esőcsepp zenéjének. Egyik este Auréla így szólt hozzá: Tudod, Zefír, minden lénynek szüksége van szeretetre, még akkor is, ha más, mint a többiek.
A titkos beszélgetések és játékok során Zefír egyre bátrabb lett. Észrevette, hogy a szeretet és a kedvesség csodákra képes. Egy nap az angyalok bátorítására úgy döntött, megpróbál közeledni a völgy többi lakójához. Először féltek tőle az állatok, de amikor látták, hogy Zefír segít egy eltévedt nyuszinak hazatalálni, vagy együtt játszik a madarakkal, lassan megnyíltak felé.
Hamarosan híre ment a barátságos sárkánynak, aki mindenkit szeretettel, kedvességgel fogadott. Az állatok már nem féltek tőle, hanem nap mint nap meglátogatták a völgyben. A madarak daloltak neki, a mókusok diót hoztak, a nyuszik pedig versenyt futottak vele a réten. Zefír boldog volt, mert végre úgy érezte, hogy tartozik valahová.
Az angyalok pedig örömmel nézték, milyen sokat változott a sárkány. A völgy is megváltozott: békésebb, boldogabb lett, és mindenki jobban figyelt a másikra. Zefír megtanulta, hogy a szeretet és a jóság hidakat épít a szívek között, még akkor is, ha valaki kicsit más, mint a többiek.
Így történt, hogy egy magányos sárkány, aki angyalokkal beszélgetett, megtanította a világot szeretni és elfogadni. És most, hogy véget ért a mese, gondold csak végig: talán a te szívedben is él egy kis Zefír, aki szeretetre és barátságra vágyik.
Hát így volt, így nem volt, ez volt a mese! Hát így volt, így nem volt, ilyen volt ez a mese! Hát így volt, volt mese, talán igaz sem volt.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
