A malac, aki folyton nevetett

Volt egyszer egy különleges malac, akit mindenki csak Nevetőnek hívott, mert sosem lehetett látni mogorván. Barátai mindig mellette voltak, hiszen vele a legrosszabb nap is vidáman telt.

Esti mese gyerekeknek

Egy különleges malac születése a faluban

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu, ahol mindenki ismerte egymást. Ebben a faluban történt, hogy az egyik reggelen a gazda, Pista bácsi, a disznóól felől furcsa hangokat hallott. Nem volt ez röfögés, inkább valami furcsa, csilingelő kacagás. Mikor Pista bácsi benézett az ólba, bizony meglepődött: egy apró, rózsaszín malac gurult a szalmán és nevetett.

– Hát te meg miért nevetsz, kismalac? – kérdezte elcsodálkozva Pista bácsi.

– Mert jókedvem van! – válaszolta vidáman a malac, és újra felnevetett.

A gazda csak a fejét csóválta, de örült, hogy ilyen vidám lakója született az ólnak. Elnevezte őt Nevető Malacnak, és gondosan vigyázott rá.

Miért nevetett mindig ez a malac?

Nevető Malac minden reggel mosolygós röfögéssel ébredt, és folyamatosan valami vicces dolgon kacagott. Elég volt, hogy a nap rávetette sugarát, vagy a szél megborzolta a fülét, máris fülig ért a szája. A többi malacka először furcsállotta is ezt a viselkedést.

– Miért nevetsz ennyit? – kérdezte tőle a komorabb testvére.

– Mert minden napban van valami jó, csak észre kell venni – mondta Nevető Malac, és játékosan a sárba hengeredett, mire mindegyik testvére is nevetni kezdett.

Az első találkozások a nevető malaccal

Hamar híre ment a faluban, hogy Pista bácsinál egy különleges malac született, aki sosem szomorú. A gyerekek minden nap átszaladtak hozzájuk, hogy láthassák, hallhassák a kacagását.

– Nézd, hogy kacag! – kiáltott fel Bogi.

– Vajon miért olyan vidám? – kérdezte Dani.

Nevető Malac mindenkit megnevettetett. Volt, hogy csak egy vicces grimaszt vágott, máskor pedig a farkát kergette körbe-körbe, míg a gyerekek a földre nem rogytak a nevetéstől.

Egy napon azonban egy szomorú kislány, Lili is ellátogatott hozzá. Lili napok óta bánatos volt, mert eltört a kedvenc játéka. Leült az ól elé, és csak csendben figyelte a malacot.

Nevető Malac odatipegett hozzá, és megszólalt:

– Miért vagy ilyen szomorú, Lili?

– Eltört a babám, és most senki sem tudja megjavítani – sóhajtotta a kislány.

Nevető Malac finoman Lili ölébe fúrta az orrát, majd vidáman nevetni kezdett.

– Tudod, néha a dolgok elromlanak, de ilyenkor is találhatsz valamit, ami örömet okoz. Például a barátságot és a közös nevetést!

Ahogy Lili rámosolygott a malacra, úgy érezte, már nem is olyan nagy a baj.

Hogyan változtatta meg a falu életét?

A faluban mindenki észrevette, hogy amióta Nevető Malac itt él, több a mosoly az emberek arcán. A piacra menet a kofák nevetgéltek, a gyerekek együtt játszottak, és a szomszédok sem veszekedtek már annyit. Volt, hogy a felnőttek is elmentek Pista bácsi óljához, hogy meghallgassák a malac nevetését, s utána könnyebb szívvel folytatták a napjukat.

Egy esős, szürke napon, amikor mindenki rosszkedvű volt, Pista bácsi azt találta ki, hogy meghívja az egész falut egy nagy közös nevetésre. Először csak halkan kacagtak, de Nevető Malac annyira jókedvű volt, hogy nem lehetett abbahagyni a nevetést. Hamarosan az egész falu együtt kacagott, és úgy érezték, elűzték a rosszkedvet.

A nevető malac tanulsága mindannyiunknak

Nevető Malac sosem fáradt bele a nevetésbe, és mindenkinek megtanította, hogy a szeretet és a jókedv a legfontosabbak. Aki nevetni tud, az nehéz napokon is találhat boldogságot, és aki másoknak is örömet szerez, az igazán jó barát. Így éltek tovább a falubeliek, mindig emlékezve arra, hogy egy kis nevetés mindent jobbá tehet.

Így volt, igaz volt, tán mese is volt!




Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.