Egy különleges vágy: amikor a kutya repülni szeretne
Volt egyszer egy aranybarna, kócos kiskutya, akit Fricinek hívtak. Frici a világ legkedvesebb kutyája volt, aki egy apró faluban élt a gazdijával, Julival. Minden reggel boldogan szaladt ki a kertbe, ahol szorgalmasan üldözte a pillangókat, és szimatolta a virágok illatát. Egy napon, miközben Frici egy fekete-fehér szárnyú pillangót nézett, hirtelen nagyot sóhajtott.
Bárcsak én is tudnék repülni! – gondolta magában. Föl akart emelkedni az égbe, mint a madarak vagy a pillangók. Ezt az álmot senki sem vette komolyan, hiszen ki hallott már kutyáról, aki repülni szeretne?
Az első próbálkozások: hogyan készül a kutya?
Másnap Frici elhatározta, hogy megpróbál repülni. Először felmászott a kert legnagyobb dombjára. Mély levegőt vett, majd nekifutott, és elrugaszkodott. De csak bukfencezett egyet, és nevetve gurult le a fűben. Nem adta fel!
Odament Julival a sufniba, ahol talált egy régi, piros sálat. Feltette a nyakába, és azt képzelte, hogy most már biztosan tud repülni. Újra nekifutott, de csak ugrált egy kicsit, a földből pedig ki sem emelkedett. Frici nem keseredett el.
– Lehet, hogy segítségre van szükségem – motyogta, és elindult, hogy barátokat keressen.
Találkozás a barátokkal és segítőkkel az út során
Az első, akivel találkozott, Sárika volt, a szomszéd ház kedves macskája. Sárika a kerítésen ücsörgött, és érdeklődve figyelte Fricit.
– Hová mész ilyen vidáman, Frici? – kérdezte a cicus.
– Repülni szeretnék, de sehogy sem sikerül. Nincs ötleted, hogyan segíthetnél? – válaszolta Frici.
Sárika elmosolyodott, és azt mondta: – Én sem tudok repülni, de a galambokat szoktam nézni, ahogy a háztetőkről indulnak. Próbáld meg te is a pajta tetejéről!
Frici felmászott a pajta lépcsőjén, de amikor lenézett, egy kicsit megijedt. Mégsem ugrott le onnan, inkább csak leült, és integetett a szélnek. Ekkor megérkezett Tibi, a bölcs teknős.
– Mit csinálsz itt fent, Frici? – kérdezte Tibi.
– Repülni akarok, de félek, hogy leesek – vallotta be Frici szomorkásan.
– Tudod, néha az álmokhoz idő, türelem és segítség kell. Mi lenne, ha együtt gondolkoznánk? – mondta Tibi, aki nagyon okos volt, és mindig tudott jó tanácsot adni.
Az álom kapujában: bátorság és kitartás próbája
Hárman együtt leültek, és kitalálták, hogy készítenek Fricinek egy repülő szerkezetet. Összegyűjtöttek néhány nagy levelet, botokat és erős zsineget. Sárika segített összekötözni a szárnyakat, Tibi pedig rajzolt egy térképet a repülés útvonaláról. Frici közben egyre izgatottabb lett. De amikor eljött a próba ideje, újra félelem költözött a szívébe.
– Mi van, ha nem sikerül? – kérdezte halkan.
– Mi itt vagyunk melletted, Frici! – mondta Sárika, és szeretettel megsimogatta a kutya fejét.
– Az a legfontosabb, hogy próbáld meg, és ne félj a kudarctól – bátorította Tibi is.
Mi történik, amikor a kutya tényleg repül?
Eljött a nagy nap. A barátok elkísérték Fricit a dombra, ahol a szél lágyan fújdogált. Frici a hátára vette a szárnyakat, és magabiztosan nézett a távolba. Mély levegőt vett, nekifutott, és elrugaszkodott. És csoda történt! A nagy szárnyak segítségével Frici rövid ideig felemelkedett a levegőbe. Érezte, ahogy a szél simogatja a bundáját, és szinte repült, mint a pillangók.
A földön Sárika és Tibi boldogan tapsoltak.
– Sikerült! Repültél! – kiáltották egyszerre.
Frici leszállt, és boldogan csóválta a farkát.
– Köszönöm nektek, hogy segítettetek. Egyedül nem ment volna – mondta Frici.
– Akkor boldog vagy? – kérdezte Sárika.
– Nagyon! – válaszolta Frici. – Rájöttem, hogy a legjobb dolog nem a repülés, hanem az, hogy szerető barátaim vannak, akik mindig mellettem állnak.
Így történt, hogy Frici, a kutya, aki repülni akart, megtanulta: a szeretet, a bátorság és a barátság mindennél fontosabb.
Így volt, igaz volt, mese volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
