Ismerkedjünk meg: a bátor, de félénk csiga története
Volt egyszer egy aprócska csiga, akit Szerénkének hívtak. Szerénke nem volt olyan, mint a többi csiga a kertben: őt kicsit jobban izgatta a világ, és sokszor elindult felfedezni új helyeket. De a bátorsága ellenére egy picit félénk is volt. Szerette figyelni a virágokat, a harmatcseppeket, hallgatni a madarak csivitelését, de ha nagy zajokat hallott, ijedten visszahúzódott a házába.
Egy reggel, amikor Szerénke éppen a kert legszebb pitypangján csúszkált, hirtelen valami különös történt vele. Egy kislány, Lili játszott a kertben, észrevette Szerénkét, és óvatosan a tenyerébe vette. Lili nagyon szerette az állatokat, ezért úgy döntött, beviszi őt a házba, hogy egy kicsit együtt játszanak. Szerénkének minden új volt: a sima padló, az illatok, a fények és a színes játékok.
Hogy került a csiga a házba, és miért ijedt meg?
Szerénke először kicsit félve nézett körül Lili szobájában. Minden olyan más volt, mint a kertben! A falakon képek lógtak, játékok hevertek szanaszét, és a kiságy alatt egy nagy, fényes valami pihent. Lili leült Szerénkével a szőnyegre és megsimogatta a hátát.
– Ne félj, Szerénke, itt minden rendben van – mondta Lili kedvesen.
De a csiga valami furcsa, zümmögő hangot hallott a folyosóról. Szerénke összerezzent.
– Mi lehet ez a hang? – suttogta magában.
A porszívó hangja: a félelem első jelei
Ahogy közelebb ért a hang, egyre hangosabb lett. Szerénke remegni kezdett, és gyorsan visszahúzódott a házába. Lili értetlenül nézte.
– Mi baj, Szerénke? – kérdezte aggódva.
Ekkor belépett Lili anyukája, kezében a nagy, fényes porszívóval. Ahogy bekapcsolta, a gép furcsán zúgni kezdett, mintha valami óriási bogár bújna elő. Szerénke még jobban megrémült.
– Anya, csigám nagyon fél a porszívótól! – kiáltott Lili.
Anyukája elmosolyodott, és leült melléjük.
– Tudod, Szerénke, a porszívó csak egy gép, amivel tisztává varázsoljuk a szobát. De a csigáknak, sőt sok állatnak nagyon hangos lehet, és ijesztő.
Egy barátság kezdete: csiga és gazdája közeledése
Lili megsimította Szerénkét, és halkan beszélt hozzá.
– Nem kell félned, itt vagyok veled! – mondta halkan. – Ha akarod, elbújhatsz a tenyeremben, amíg anya porszívózik.
Szerénke érezte, hogy Lili keze meleg és biztonságos. Egy kicsit bátrabb lett, és kinyújtotta csápjait, hogy jobban megnézhesse, mi is ez a félelmetes porszívó. Lili anyukája lekapcsolta a gépet, és közelebb tolta.
– Nézd, Szerénke, ez csak egy porszívó. Nem bánt senkit, csak a port szívja fel.
A csiga óvatosan kidugta a fejét, és megnézte a gép kerekeit, csövét, és rájött, hogy tényleg nem él. Lili és anyukája elmesélték neki, hogyan működik a porszívó, és játszottak vele, mintha egy óriási játékautó lenne. Szerénke lassan megnyugodott.
Hogyan segíthetünk leküzdeni a csiga félelmét?
Lili minden alkalommal, amikor anyukája porszívózott, előre szólt Szerénkének.
– Most lesz egy kicsit zaj, de én itt leszek veled! – súgta.
Szerénke napról napra bátrabb lett. Már nem bújt rögtön vissza a házába, hanem Lili tenyerében maradt, és tudta, hogy nincs mitől félni, amíg barátja vigyáz rá.
Egy napon már Lili vállán utazott, miközben a porszívó dolgozott, és Szerénke csak kíváncsian nézte a gépet. Rájött, hogy ha van mellette valaki, aki szereti, még a legfélelmetesebb dolgok is kevésbé ijesztőek.
Azóta Szerénke nemcsak a kertben, hanem a házban is otthon érezte magát. Lili minden nap játszott vele, vigyázott rá, és mindig megnyugtatta, ha valami szokatlant hallottak.
Így lett Szerénke egy bátor és boldog csiga, aki megtanulta, hogy a félelmet legyőzni sokkal könnyebb, ha szerető barátok segítenek.
Így volt, úgy volt, igaz mese volt ez! Vagy talán nem is volt, csak ilyen szép mese lett belőle. De egy biztos: szeretettel, türelemmel és barátsággal minden félelem legyőzhető!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
