Egy kíváncsi cica története: Az első kérdés
Volt egyszer egy kicsi, szürke cica egy nagyváros szélén. A neve Mici volt, és ő volt a legkíváncsibb cica, akit valaha láttak. Mici mindig kérdezett. Már egészen kicsi korától kezdve minden reggel, amikor felkelt, újabb és újabb kérdések pattantak ki a fejéből. Egyik nap megkérdezte az anyukáját:
– Anyu, miért kerek a nap?
– Azért, mert így süt le ránk mindenhol, Mici – felelte az anyukája mosolyogva, miközben végignyalta a buksiját.
De ez Mici kíváncsiságát csak még jobban felkeltette. Mindenre választ akart kapni, mert úgy érezte, a világ tele van csodákkal, amiket meg kell értenie.
Miért akart mindent tudni ez a különös cica?
Mici nemcsak a napot, hanem a faleveleket, a szél suhogását, sőt, a csillagokat is megkérdezte volna, ha tudott volna beszélni velük. Egy délután a kertben üldögélve így szólt a nagypapájához:
– Nagypapa, miért dorombolnak a cicák?
– Azért, drága Micikém, mert boldogok, és szeretetet akarnak adni nekünk – válaszolta a nagypapa, és közben megsimogatta Mici hátát.
Ezután Mici elhatározta, hogy minden nap legalább három új dolgot megtanul. Megkérdezte a kutyát:
– Bodri, te miért szeretsz ásni?
– Mert hátha találok valami érdekeset a föld alatt – válaszolta Bodri, és boldogan csóválta a farkát.
Mici csodálkozva nézte a kutyát, és úgy döntött, hogy ő is kipróbálja az ásást, hátha megtalálja a világ összes válaszát.
Hogyan reagáltak az emberek a cica kérdéseire?
A házban lakó néni, Marika néni, nagyon szerette Micit. Minden nap adott neki egy kis finom falatot, és gyakran beszélgettek. Egy este Mici odabújt Marika nénihez, és azt kérdezte:
– Néni, miért sírsz néha este?
Marika néni megsimogatta, és halkan így szólt:
– Néha hiányzik a családom, de te mindig felvidítasz a kérdéseiddel, Mici.
Mici ezen sokáig gondolkodott. Rájött, hogy nemcsak a világ titkai fontosak, hanem az is, hogyan éreznek a körülötte élők. Megtanulta, hogy a szeretet és a kedvesség a legnagyobb csoda.
A kíváncsiság buktatói és örömei a cicák életében
Egy napon Mici elhatározta, hogy megnézi, mitől folyik a csapból a víz. Felugrott a mosdókagyló szélére, és megpróbálta kinyitni a csapot. De a víz hirtelen ráfröccsent, és Mici nedves bundával szaladt anyukájához.
– Ó, Mici, te mindig valami új kalamajkába keveredsz! – nevetett az anyukája.
Mici egy kicsit megijedt, de végül rájött, hogy néha a kíváncsiság bajba sodorhatja az embert – vagyis a cicát –, de mindenből lehet tanulni. Ezután is kérdezett mindenkitől, de már óvatosabb volt, és mindig megkérdezte:
– Segíthetek valamiben, vagy nézhetem inkább csak messziről?
Mit tanulhatunk a toujours kérdező cicától?
Egy szép napon Mici leült a kertben, és megszólította a barátait:
– Tudjátok, én nagyon szeretek kérdezni. De most azt is megtanultam, hogy figyelni is kell, és segíteni annak, aki szomorú.
A madarak csiripeltek, a kutya csóválta a farkát, a cicák doromboltak. Mici pedig boldogan nézett körbe, mert tudta, hogy a világ tele van kérdésekkel és válaszokkal, de a legfontosabb, hogy mindig szeressünk és törődjünk egymással.
Így volt, igaz is volt, ez egy mese volt!
A történet végén pedig a gyerekek megtanulhatják: bátran merjenek kérdezni, figyeljenek másokra, legyenek segítőkészek és sose feledjék, hogy a szeretet a legnagyobb varázslat!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
