Egy különleges éjszaka kezdete: a cica kalandja
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis, kíváncsi cica, akit Pöttynek hívtak. Pötty egy apró faluban élt, ahol minden napja ugyanúgy telt: hancúrozás a virágos réten, dorombolás a gazdi ölében, és finom tejecske kortyolgatása naplemente után. Egyik este azonban valami egészen különös történni készült.
Aznap éjjel Pötty nem tudott elaludni. Az ablakból nézte a csillagos eget, és azon gondolkodott, vajon milyen lehet odafenn, a csillagok között. Halkan nyávogott egyet, majd elhatározta, hogy kimerészkedik a kertbe, hátha talál valami izgalmasat. Léptei alatt halkan ropogott a fű, ahogy elindult az ismeretlenbe.
A csillag feltűnése a sötétben: első találkozás
Pötty a kert végéig sétált, amikor hirtelen valami furcsa fényt pillantott meg a bokrok között. Odasompolygott, és látta, hogy egy apró, ragyogó csillag fekszik a fűben. A csillag gyönyörűen csillogott, szinte világította a sötét éjszakát. Pötty először megijedt, de kíváncsisága erősebb volt a félelemnél.
– Szia! – szólt bátortalanul a cica. – Te ki vagy, és mit keresel itt a földön?
A csillag mosolygott, és így felelt:
– Az égről pottyantam le, amikor egy hullócsillag kívánságot teljesített. Most elvesztem, és nem találom az utamat vissza az égbe.
Pötty izgatott lett, mégis szánakozva nézett a kis csillagra. Elhatározta, hogy segít neki.
Barátság születik: a cica és a csillag
Pötty óvatosan odabújt a csillaghoz, aki meleg fényt árasztott maga körül. Beszélgetni kezdtek, és hamarosan barátság szövődött közöttük. A csillag elmesélte, hogyan világította be az eget, és hogy mennyire hiányoznak neki a társai odafenn.
– Nem akarom, hogy egyedül maradj – mondta a cica. – Segítek neked visszatalálni az égre!
A csillag hálásan nézett Pöttyre.
– Nagyon kedves vagy, Pötty! De hogyan fogunk visszajutni az égig? Nem tudok repülni.
A cica elgondolkodott, majd felderült az arca.
– Menjünk fel a közeli hegy tetejére! Onnan talán közelebb leszünk az éghez, és kitalálunk valamit!
Út a hegytetőre: a felfedezés izgalma
Így hát elindultak ketten a sötét éjszakában, Pötty elöl, a csillag óvatosan utána gurult. Az út hosszúnak tűnt, néha bokrok és árnyékok ijesztgették őket, de egymás kezét fogva, vagyis Pötty a csillag mellett lépkedve, bátrabban haladtak előre.
Az erdő szélén baglyok huhogtak, de amikor meglátták a ragyogó csillagot, ők is csodálkozva pislogtak rá.
– Ne féljetek tőlem, nem bántalak titeket! – szólt nekik a csillag barátságosan.
A baglyok bólintottak, és utat mutattak a hegy felé. Ahogy felértek a hegy tetejére, a csillag olyan fényesen kezdett ragyogni, hogy az egész vidéket bevilágította.
A csillag üzenete: mit tanult a cica az éjszakán?
Pötty és a csillag az ég felé néztek. Ekkor egy szellő suhant át a csillagon, és hirtelen érezte, ahogy könnyebb lesz. A csillag felkiáltott:
– Köszönöm, Pötty, hogy segítettél! A barátságod adott nekem erőt, hogy visszatérjek az égbe!
Ahogy kimondta, lassan emelkedni kezdett a levegőben. Pötty szomorúan nézett utána, de boldog volt, hogy segíthetett.
– Ne szomorkodj, Pötty! – kiáltotta vissza a csillag. – Mindig ott leszek az égen, és ha rám nézel, jusson eszedbe, hogy a szeretet és a jóság mindig visszavigyen oda, ahová tartozol!
Pötty mosolyogva hazasétált, szíve tele volt boldogsággal. Azóta, ha felnézett az égre, mindig megkereste azt a csillagot, aminek ő segített hazatalálni.
Így volt, úgy volt, ez volt a mese, talán igaz sem volt – de azt megtanulhatjuk Pöttytől, hogy a szeretet és a jóság a legnagyobb csodákra is képes.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
