A tavak mélyén, ahol a víz halkan ringatózik a szellőben, élnek a vízililiomok. Ezek a csodás növények nem csak a szemnek szépek, hanem titkokat is őriznek. A vízililiomok világa tele van varázslattal, rejtett tündérösvényekkel, apró neszekkel, nevetéssel és dalokkal. Amikor a hold fénye ezüsthidat vet a vízre, a liliomok nagy ünnepre készülnek. Ez az ünnep nem más, mint a tündérek lakodalma, ahol szeretet, jóság és öröm tölti be a tó egész partját.
A tó partján lakó kis tündérek már napokkal előbb lázasan készülődtek. Lila, kék és sárga szirmokból koszorúkat fontak, harmatcseppekből csillogó gyöngysort készítettek, és mindenki a legszebb ruháját vette elő. Nem csak tündérek jöttek el a nagy eseményre, hanem a tavak minden lakója. A kék szitakötők csillogó szárnyaikkal suhogtak, a békák ünnepi kórust alkottak, a vízi csigák aranyláncot hoztak ajándékba, és a halak szivárványszínű pikkelyekkel díszítették a tavat.
Egy kis tündérlány, Lili volt a főszereplő ezen az estén. Ő volt a tó legkedvesebb tündére, akit mindenki szeretett, mert mindig segített másokon. Lili most a tündérek hercegnője lett, és mindenki izgatottan várta, hogy ki lesz a párja. A víz alatt lakó titokzatos nádtündér, Vilmos is eljött. Ő volt a legbátrabb a tavi tündérek között, mindig megvédte a kisebbeket a viharban. Lili és Vilmos már régóta jó barátok voltak, de ma este valami egészen különleges történt.
Ahogy a nap lebukott a víz mögött, a tavon megjelentek a vízililiomok között a tündérek. Mindegyikük apró gyertyát tartott a kezében, amelyeket a békaúr gyújtott meg egy ezüstcsillagtól. A liliomok szirmai csónakká váltak, és a tavon lassan ringatózó, fénylő kis szigetek lettek. A lakodalom szertartása megkezdődött.
Lili és Vilmos kéz a kézben álltak a legnagyobb vízililiomon, és a tavi tündérkirály, Borostyán, áldást mondott rájuk. “Legyetek mindig kedvesek, segítsetek egymásnak, és szeressétek a tó minden lakóját!” – szólt a király. A tündérek tapsoltak, a halak körbetáncolták a vízililiomot, a szitakötők csillogó porral hintették meg az ifjú párt.
A lakodalom mulatsággal, énekkel és tánccal folytatódott. Mindenki hozott valami apró ajándékot Lilinek és Vilmosnak. A vízi csigák apró, csigaházból készült dobozkát adtak nekik, a békák egy fonott tavi kosarat, benne harmatcseppekkel, és a tündérek közösen egy színes liliomkoszorút. Lili csillogó szemekkel nézett körbe: “Köszönöm, barátaim! Nélkületek nem lenne ilyen szép ez a nap!” – mondta meghatottan.
Az éjszaka folyamán legendákat meséltek a tó partján. A legöregebb tündér, Csengő hangján szólt: “Réges-régen, amikor még csak egy vízililiom nőtt a tavon, egy kis tündér annyira szerette a társait, hogy minden bajban segített nekik. Az ő jósága miatt lett a tó tele liliommal, hogy minden tündér otthont találjon benne.” A gyerekek nagy szemekkel hallgatták, és megfogadták, hogy ők is mindig segítőkészek lesznek.
A lakodalom hajnalig tartott. A tó fölött sárgán derengett a nap, a vízililiomok szirmai még csillogtak a harmattól. Lili és Vilmos boldogan integettek minden vendégnek, és a tó lakói együtt köszöntek el: “Szeretetben és jóságban éljetek, kedves tündérek!”
Így lett a vízililiomok tündérlakodalma nagy ünnep a tavon, ahol mindenki együtt örült, segített, szeretett, és megtanulta, hogy a legnagyobb kincs a jószívűség és az összetartozás.
Így volt, igaz is volt, mese is volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
