A szivárványhíd tündérének legendája és eredete
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű ország, ahol minden nap eső után szivárvány jelent meg az égen. Az emberek úgy hitték, hogy a szivárvány egy híd, amely két világot köt össze: a miénket és azt, ahol a szeretett házi kedvenceink élnek tovább, miután búcsút vettünk tőlük. A régi legenda szerint a szivárványhíd alatt egy tündér lakik, akit mindenki csak úgy hív: a szivárványhíd tündére.
Senki sem tudta, honnan jött ő, de azt beszélték, hogy a legelső mosolygó kutyacsemete könnyeiből született, amikor el kellett köszönnie a legjobb barátjától. Ez a kis tündér minden reggel bejárta szivárványt, színes ruháját a napsütés és az esőcseppek szőtték, és aranyhaja úgy ragyogott, mint a hajnal első fénye.
Hogyan segít a tündér a házi kedvenceknek?
A szivárványhíd tündére nemcsak csodaszép volt, de a szíve még ennél is melegebben dobogott. Amikor egy kisállat, legyen az kutyus, cicus vagy akár egy hörcsög, átkelt a hídon, a tündér már várta őt. Szelíd hangján köszöntötte az új jövevényt: „Gyere csak, ne félj, velem biztonságban vagy!”
– Hová megyek most? – kérdezte egyszer egy kis barna kutyus, aki félt, mert most először volt egyedül.
– Egy csodás mezőre, ahol mindig süt a nap, s csupa jóbarát vesz majd körül! – mosolygott rá a tündér, s szivárványszínű kendőt terített a hátára, hogy ne fázzon.
Minden állatkának segített megtalálni a kedvenc játékait, sőt, varázslatos módon a legfinomabb falatok is mindig ott voltak, ahol csak jártak. A tündér gondoskodott róla, hogy az újoncok ne érezzék elveszettnek magukat, s hamarosan mindenki otthon érezte magát.
A tündér szerepe a búcsú és gyász folyamatában
De a tündér nemcsak az állatkáknak segített. Amikor egy kisgyermek vagy egy család szomorúan nézte az üres kosarat vagy a csendes kiságyat, a tündér szíve is összeszorult. Egy éjszaka, amikor egy kislány, Lili zokogott a párnájába, mert elvesztette legjobb barátját, a cicáját, a tündér finoman megsimogatta Lili álmát.
– Ne szomorkodj, Lili, – suttogta a tündér a széllel – a cicád jól érzi magát, és mindig gondol rád! Ha mosolyogsz, ő is boldog lesz ott a szivárvány túloldalán.
Amikor reggel Lili felébredt, szivárvány ívelt át az ablakán, és a szíve egy cseppet könnyebb lett. A tündér minden éjjel elrepült azokhoz, akik szomorúak voltak, és színpompás álmot hagyott a párnájukon, hogy tudják: a szeretet sosem múlik el, csak átváltozik.
Mesék és történetek a szivárványhíd tündéréről
Sok faluban és városban mesélik, hogy ha valaki nagyon szerette a kisállatát, és eljött a búcsú ideje, egyszer csak szivárvány jelent meg az égen. Olyankor a gyerekek azt mondták: „Nézd, most kel át a mi kedvencünk is a szivárványhídon, és a tündér vigyáz rá!”
Volt, aki látta is a tündért. Egy kisfiú, Tomi, azt mesélte, hogy egyik este a kert végében apró, fényes szárnyak villantak, és halk suttogást hallott: „Mondd meg a szüleidnek, hogy jól vagyok, boldog vagyok!” Tomi tudta, hogy ez a kedvenc nyuszija üzenete volt a tündéren keresztül.
Mit üzen a szivárványhíd tündére az embereknek?
A szivárványhíd tündére szeretettel néz le ránk minden nap, amikor eső után előbújik a szivárvány. Azt üzeni nekünk, hogy szeressünk bátran, mert a szeretet sosem vész el. Ő segít abban, hogy a szomorúság után újra mosolyogni tudjunk, és megértsük: minden búcsúban ott rejlik egy új találkozás reménye.
A tündér azt is üzeni, hogy legyünk kedvesek egymáshoz, és gondoskodjunk az állatokról, mert minden szeretetteljes érintés és jó szó aranyat ér a szívben, s átível a szivárványon is.
Így volt, igaz volt, talán mese volt, talán nem, de aki hisz a szeretetben, annak mindig ott ragyog egy szivárvány a szívében.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
