A csúnya királyfi szomorú gyermekkora és magánya
Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi-messzi országban élt egy királyfi, akit mindenki csak Csúnya Királyfinak nevezett. Nem kapott szép nevet, mert amikor megszületett, az egész udvar meglepődött, mennyire másként néz ki, mint amit egy királyfitól vártak. Volt neki nagy orra, kócos haja, és mindig suta mosolya. Még a testvérei is gyakran nevetgéltek rajta, a palota többi lakója pedig inkább elkerülte.
A királyfi emiatt nagyon magányos lett. Bár sokszor játszott volna másokkal, nem hívták el a labdázásra, és ha véletlenül arrafelé ment, mindenki elhalkult, mintha ott sem lenne. Este a szobájában ülve nézte a csillagokat, és azt kívánta, bárcsak egyszer valaki szeretné őt is, ne csak a szépséget lássák benne. Az anyukája, a királyné, sokszor megsimogatta a fejét, és mindig azt mondta: „A legszebb szív a legfontosabb, édes fiam.”
A szép királykisasszony találkozása a királyfival
Az ország másik végén lakott egy gyönyörű királykisasszony, akinek aranyszőke haja volt, ragyogó kék szeme, és mindenki csodálta mosolyát. Egy napon az udvari postás egy különös meghívót hozott: a szomszéd ország királya szeretettel várja a gyönyörű királykisasszonyt egy bálba. A királykisasszony boldogan készült, szebbnél szebb ruhákat próbált, és útnak indult.
A bálban mindenki a királykisasszony körül forgott, csak egy fiú ült magányosan a sarokban. Ez volt a csúnya királyfi. A királykisasszony észrevette, hogy ő az egyetlen, aki nem mosolyog, és valamiért nem mulat együtt a többiekkel. Odament hozzá, és kedvesen megszólította.
– Miért ülsz itt egyedül? – kérdezte a királykisasszony.
– Senki sem akar velem táncolni – felelte szomorúan a királyfi.
– Akkor én veled szeretnék táncolni – mondta a királykisasszony mosolyogva.
A valódi szépség keresése és a próbák sorozata
A két fiatal táncolt, beszélgetett, és a királykisasszony érezte, hogy ez a fiú sokkal kedvesebb, mint ahogy kinéz. A bál végén a királyfi megkérdezte:
– Eljönnél holnap velem a varázserdőbe? Ott van egy tó, amiről azt mondják, hogy aki a vizébe néz, meglátja igazi lelkét.
– Nagyon szívesen – válaszolta a királykisasszony.
Másnap útra keltek. Az erdőben különös próbák vártak rájuk. Egy kis nyuszi beleesett a patakba, és a királyfi gondolkodás nélkül ugrott utána. Egy öregasszony elesett, a királykisasszony azonnal segített neki felállni. Az út végén elérkeztek a tóhoz.
– Nézzünk bele együtt! – mondta a királyfi.
A víztükörben nem a külsőket látták, hanem valami egészen mást: a királyfi mosolygós, jószívű fiúvá változott, a királykisasszony szíve pedig aranyló fénnyel ragyogott.
A királyfi és a királykisasszony változása
Ahogy együtt álltak, érezték, hogy valami megváltozott. Többet nevettek, bátrabbak lettek, és minden akadályt könnyedén vettek. A királyfi már nem érezte magát csúnyának, sőt, a királykisasszony is úgy gondolta, hogy a világ legkedvesebb mosolya épp a fiúé.
A palotába visszatérve az emberek csodálkoztak. Nem értették, hogy lehet, hogy a királyfi hirtelen ennyire szép lett. De a királyfi csak mosolygott, mert tudta, hogy a szíve változott meg, és ezt mindenki észreveszi.
Az igaz szerelem diadala és a boldog befejezés
A királyfi és a királykisasszony hamarosan nagyon jó barátok lettek, majd egymásba szerettek. Az egész ország ünnepelt, mikor összeházasodtak. Senki sem beszélt már a királyfi külsejéről, mert mindenki tudta, hogy a jóság, a segítőkészség és a szeretet teszi valakit igazán széppé.
Sokáig éltek boldogan, és mindig emlékeztek arra, hogy a valódi szépség belülről fakad. A gyerekeknek is ezt tanították: sose nézd csak a külsőt, inkább keresd a szeretetet és a jóságot az emberekben.
Így volt, vagy talán nem is volt, de ilyen szép a mese. A történet megtanítja, hogy a szeretet és a jóság mindennél többet ér.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
