A szellő angyalának legendája
Egyszer, nagyon régen, amikor az erdők még sűrűbbek voltak, mint most, és a madarak csicsergése minden reggel ébresztette a falusi gyerekeket, élt egy különös lény a fák lombjai között. A neve Szellő Angyala volt. Ő nem volt olyan, mint a többi angyal, mert se csillogó ruhája, se aranyszárnya nem volt, hanem áttetsző, puha palástja, melyet a szél fodrozott. A gyermekek azt mesélték, ha megrebben a levegő, apró, meleg kezek simogatják végig az arcukat – ez a Szellő Angyala érintése.
Egy kora tavaszi reggelen, amikor az első virágok bontogatták szirmaikat, egy kisfiú, Marci, a patakparton játszott. Azt vette észre, hogy a szél halkan suttog neki: „Ne félj, Marci, én vigyázok rád.” Marci körbenézett, de csak a bodzabokor leveleit látta táncolni a szélben. Hazaszaladt, és izgatottan mesélte édesanyjának, hogy találkozott a szellő angyalával.
Az ajándék jelentése a magyar néphagyományban
A faluban mindenki tudta, hogy ha valaki jót tesz, vagy tiszta szívvel segít másokon, a szellő angyala meglátogatja. Nem hozott nagy ajándékokat, sem drága kincseket, hanem valami sokkal értékesebbet: a szeretet melegét hozta az emberek szívébe. A nagymamák azt mondták az unokáknak, hogy amikor váratlanul jókedvre derülünk, vagy könnyebbnek érezzük a bajokat, akkor a szellő angyala suhintott végig a lelkünkön.
Marci mindennap kilopódzott a patakhoz, és figyelte, hol rebben meg a szél. Egyik nap egy síró kismadarat talált a fűben. Lehajolt hozzá, óvatosan a tenyerébe vette, és hazavitte, hogy megmentse. Útközben a szél gyengéden megcirógatta Marci arcát.
- Te vagy az, Szellő Angyala? – kérdezte suttogva.
Erre csak egy puha, meleg lehelet volt a válasz, mintha valaki bólintott volna.
Milyen formát ölthet a szellő angyalának ajándéka?
A szellő angyalának ajándéka sokféle lehet. Néha egy szép gondolat, ami váratlanul eszünkbe jut. Máskor egy kedves szó, amit egy barátunktól hallunk. Megesik, hogy egy nehéz napon egyszerűen csak azt érezzük, hogy nincs minden veszve, és remény költözik a szívünkbe.
Marci miután segített a kismadarat meggyógyítani, elengedte őt a kert végében. A madárka csivitelve szállt fel az égre, Marci pedig boldog volt, mert tudta, hogy jót tett. Aznap este a szobája ablakánál halkan fújt be a szél, és Marci úgy érezte, mintha valaki átölelné.
Köszönöm, hogy jószívű voltál, Marci – suttogta a szellő.
Én is köszönöm, hogy segítettél – mondta Marci mosolyogva.
Életünkben hogyan ismerhetjük fel ezt az ajándékot?
A szellő angyalának ajándékát akkor is megkaphatjuk, ha nem vesszük rögtön észre. Amikor valaki vigasztal, amikor valakit megnevettetünk, vagy amikor csak csendben szeretünk valakit, a szellő angyala ott van, hogy megsimogassa a szívünket. A szeretet és a jóság mindig visszatalál hozzánk, néha egy barátságos ölelésben, máskor egy szelíd mosolyban.
Marci azóta is mindig figyelte a szelet, és ha barátai szomorúak voltak, mesélt nekik a szellő angyaláról. Egyikük, Panni, egyszer így szólt:
Tényleg hiszed, hogy a szellő angyala mindenkit megajándékoz?
Igen – felelte Marci –, csak észre kell venni, ha jön.
Tanulságok, amelyeket a szellő angyalától kapunk
A szellő angyalának ajándéka nem látható szemmel, de érezhető a szívben. Ez az ajándék a szeretet, az önzetlen segítség és a remény. Ha figyelünk egymásra, jószívűek vagyunk és segítünk, mi is megkaphatjuk a szellő angyalának ajándékát, és továbbadhatjuk azt másoknak. Ez teszi szebbé a világot.
Hát így volt, így nem volt, volt egyszer egy szellő angyala, s az ő ajándéka. Ez volt a mese, talán igaz is, talán nem, de remélem, szívetekben ott marad.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
