Egy különös béka a tóparti éjszakában
Volt egyszer egy pici, zöld béka, akit Fricinek hívtak. Frici nem volt olyan, mint a többi béka a tóparton. Míg barátai egész nap a vízben ugrándoztak és szúnyogokra vadásztak, Frici szeretett egy nagy, sima kavicson üldögélni, csendben, és nézni a csillagos eget. Nappal is álmodozott, de igazán éjszaka jött meg a kedve, amikor a tó tükrén megcsillantak a csillagok fényei.
Egy este Frici a legmagasabb kőre mászott, és felnézett a sötét, csillagokkal teli égre. „Milyen csodás lehet oda fent!” sóhajtotta. „Vajon milyen lehet megérinteni egy csillagot?” Közben a nádasból egy bagoly figyelte őt.
„Mit csinálsz ott ilyen magasan, Frici?” huhogta a bagoly.
„Álmodozom” válaszolta Frici. „Szeretnék egyszer játszani a csillagokkal.”
A bagoly mosolygott, és így szólt: „Lehet, hogy egyszer valóra válik az álmod. Csak sose add fel!”
Csillagfénytől ragyogó álom: a béka vágya
Attól az estétől kezdve Frici minden éjjel a kavicsán ült, és a csillagokat figyelte. Volt egy különösen fényes csillag, amit minden éjjel megkeresett az égen.
„Te vagy az én csillagom!” suttogta halkan. „Bárcsak játszhatnánk együtt!”
Egy napon, amikor már majdnem elaludt a tóparton, különös fényesség töltötte meg a környéket. A csillag, amelyikről mindig álmodott, lassan ereszkedett lefelé, egyenesen Frici felé. A kicsi béka először megijedt, de gyorsan kíváncsiság vette át a helyét.
Az első találkozás az égi csodákkal
A csillag puhán érkezett a tópartra, szikrázó ragyogással. Frici tágra nyílt szemekkel nézte. „Szia, Frici!” csilingelte a csillag. „Hallottam a kívánságodat. Szeretnél játszani velem?”
Frici ugrándozni kezdett örömében. „Igen, igen! Mindig is ez volt a legnagyobb álmom!”
A csillag nevetett, és egy apró sugarat nyújtott Frici felé. „Akkor játsszunk fogócskát!” javasolta.
A játék, ami megváltoztat mindent
És elkezdtek játszani. Frici ugrált a tó kövén és a nádasban, miközben a csillag sugarait próbálta elkapni. Néha a csillag ragyogó csíkokat rajzolt a vízre, Frici pedig boldogan csúszott végig rajtuk. A tó összes lakója csodálta őket: a halak kíváncsian bámulták a víz alól, a kis levelibékák pedig dalra fakadtak az örömtől.
Egyszer csak a csillag megállt, és így szólt: „Frici, tudod, miért jöttem el hozzád?”
Frici megrázta a fejét. A csillag így folytatta: „Azért, mert kedves vagy, és mindig szépeket álmodsz. Az álmaid eljutnak az égig, és mi csillagok figyeljük, hogy ki az, aki jószívű.”
Frici elpirult, és halkan mondta: „Én csak szerettem volna barátokra lelni, és örömet adni mindenkinek.”
A csillag ekkor kicsi, fénylő csillagport hintett Frici fejére. „A te jóságod fényesebb minden csillagnál. Menj, és oszd meg az örömöd másokkal!”
Azóta Frici minden éjjel játszott a tó lakóival, és mindenkinek jutott egy kis csillagpor. A tóparti békák együtt daloltak, a halak örömtáncot lejtettek, még a bagoly is vidáman huhogott.
Mit tanulhatunk a csillagokkal játszó békától?
Így történt, hogy a kis béka, Frici, elhozta a csillagok fényét a tópartra, mert szívében szeretet és jóság lakott. Mindenki boldogabb lett, és megtanulta, hogy az igazi varázslat a szeretetben, a barátságban és a jóságban rejlik.
Így volt, igaz volt, tündérmese volt! Vagy talán nem is volt igaz, csak ilyen csodás mese!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
