A csilingelő kísértetlakodalom legendája egy gyönyörű, völgyekkel és erdőkkel ölelt falucskában született, ahol esténként a harangok hangja messzire szállt a hegyek között. A történet már sok generáción keresztül vándorolt a szülőktől a gyermekekig, s mindenki, aki hallotta, kicsit másképpen mesélte tovább. Egy biztos: aki csak találkozott vele, az szívében mindig megőrizte a szeretet és a jóság tanulságát.
Egyszer, sok-sok évvel ezelőtt, a falu melletti régi kastélyban különös esemény készült. A kastély ablakai régóta porosak voltak, a folyosókat pókháló borította, és esténként furcsa, csilingelő hangok szűrődtek ki belőle. Senki sem mert közelebb menni, csak a kis Emília, aki mindig kíváncsi és bátor volt.
Egy este, amikor a nap már lebukott a dombok mögött, Emília odalopózott a kastélyhoz. Megállt a nehéz tölgyfaajtónál, és fülelni kezdett. Odabentről nevetést, halk zenét és poharak csilingelését hallotta. Emília kíváncsian bekopogott. Az ajtó magától kinyílt, s belépve hirtelen egy régi, fényes lakodalom közepébe csöppent.
A vendégek mind áttetszők voltak, mint a harmatcseppek. Volt ott egy hosszú bajszú vőfély, karján egy mosolygós menyasszonnyal. A zenészek is szellemek voltak, akik csilingelő harangokból varázsoltak dallamokat. Egy csapat apró, szipogó kísértetgyerek futott körbe-körbe, s közben kacagva kergetőztek.
„Jó estét, Emília!” szólalt meg az egyik vendég, egy kerekképű néni. „Örülünk, hogy eljöttél a lakodalmunkra! Régóta vártunk már egy ilyen kedves vendégre, aki nem fél a mi világunktól.”
Emília először megijedt, de a szellemek kedvesen mosolyogtak rá, s egy pillanat alatt elillant a félelme. „Én is örülök, hogy itt lehetek. Soha nem láttam még ilyen különös lakodalmat!” mondta lelkesen.
A szellemlakodalom vendégei nagyon titokzatosak voltak. Voltak közöttük egykori molnárok, bölcs tanítók, régi falusi pékek és kertészek. Mindannyian egy-egy történetet meséltek el Emíliának az életükből. Volt, aki arról mesélt, milyen jó érzés volt megosztani a kenyerét a szomszédjával, más arról, hogyan segített egy madárkának visszatalálni a fészkéhez. Mindegyik történetben ott bújt meg a szeretet, a segítőkészség és a jóság.
Ahogy az éj egyre mélyebb lett, különös dolgok történtek. A szellemek egy óriási harangkoszorút vettek elő, s mindenki felakasztott rá egy-egy kis harangot. Amint megcsendültek a harangok, a szobát betöltötte a csilingelésük, amely egyszerre volt vidám és szomorú. Emília megkérdezte: „Miért csilingelnek ezek a harangok ilyen szépen?”
A mosolygós menyasszony lehajolt hozzá, és ezt suttogta: „Minden harang egy-egy jócselekedetet őriz. Amikor valaki segített, szeretett, vagy megbocsátott, egy új harang született. Ma este ezért csilingelünk: hogy mindenki emlékezzen rá, a szeretet örök, még akkor is, ha már csak emlék maradt.”
A harangok hangja messzire szállt az éjszakában. A falu lakói álmukban hallották a csilingelést, s reggel arra ébredtek, hogy szívük tele lett jósággal és melegséggel. Attól a naptól kezdve, minden évben, azon az éjszakán, amikor a harangok csilingeltek, a falubeliek összegyűltek, és meséltek egymásnak arról, milyen jó segíteni a másikon.
Emília boldogan tért haza a kastélyból, s onnantól kezdve mindig keresett alkalmat, hogy jót tegyen. Néha vitt egy tál levest a beteg szomszédnak, máskor meg vigasztaló szavakat mondott annak, aki szomorú volt. A falu pedig lassan megváltozott, mert a csilingelő kísértetlakodalom legendája mindenkit arra tanított, hogy a szeretet és a jóság örök érték.
Így történt hát, hogy a csilingelő kísértetlakodalom nem csak egy régi, különös esemény maradt, hanem a falu néphagyományainak fontos része lett. Minden évben a gyerekek együtt csilingelnek kis harangokkal, hogy emlékeztessék egymást: jó segíteni, jó szeretni, és jó együtt örülni az élet szépségeinek.
Így volt, igaz volt, talán mese volt – de a jóság mindig megmarad a szívekben, akár igaz, akár nem.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
