A varázslatok könyvének boszorkánya egy különleges erdő mélyén lakott, ahol a fák úgy suttogtak, mintha titkokat mesélnének egymásnak. Őt mindenki csak Arankának hívta. Aranka nem volt gonosz boszorkány, épp ellenkezőleg: szíve tele volt szeretettel, kíváncsisággal és jósággal. A gyerekek és az állatok is gyakran odamerészkedtek házikójához, hiszen tudták, hogy Aranka mindig segít annak, akinek szüksége van rá. Egy napon azonban furcsa idegen érkezett az erdőbe, és minden megváltozott.
Aranka múltja titokzatos volt. Senki sem tudta, honnan jött, még ő maga sem emlékezett mindenre. Azt viszont jól tudta, hogy régen, amikor még egészen apró volt, egy öreg tölgyfa alatt találta meg őt az erdő. Azóta az erdő lakóival nőtt fel, és minden élőlény tanította valamire: a madarak a dalra, a mókusok a türelemre, a patak vize a kedvességre. Aranka mindig is úgy érezte, hogy valami különleges vár rá, valami, amire csak ő lehet képes.
Egy különösen ködös reggelen, amikor a harmat még csillogott a fűszálakon, Aranka a patak partján sétált. Hirtelen valami furcsa fényre lett figyelmes. Egy régi, poros könyv hevert a kövek között. Mikor felvette, az mintha megremegett volna a kezében. – Vajon kié lehet ez a könyv? – töprengett hangosan. Abban a pillanatban halk hang szólalt meg: – Ez a te könyved, Aranka. Ebből tanulhatsz varázsolni – suttogta a szél.
A könyv lapjai gyönyörűen csillogtak, s minden oldalon más-más varázslat várt felfedezésre. De a könyv nem csak csodákat rejtett. Ha valaki rossz szándékkal próbálta használni, a varázslat nem sikerült, és csak zűrzavart okozott. Aranka szíve azonban tiszta és jó volt, így a könyv engedelmeskedett neki. Az első varázslat azonban cseppet sem volt egyszerű. Azt írta: „Csak aki bátorsággal és szeretettel mondja el a varázsigét, képes segíteni az erdő lakóin.”
Aranka remegő kézzel próbálkozott. – Szip-szup, cipp-cupp, minden gond elillan most! – mondta, miközben egy megsérült őzike lábát próbálta meggyógyítani. A varázslat először nem sikerült, az őzike csak riadtan nézett rá. Aranka kissé szomorú lett, de nem adta fel. – Próbáljuk meg újra együtt! – kérlelte az őzikét. – Higgy bennem, és te is gondolj valami szépre! – mondta mosolyogva.
Az őzike bólintott, Aranka pedig újra próbálkozott, most már szívből, szeretettel. A varázslat végül sikerült, és az őzike boldogan szökkent el. – Köszönöm, Aranka! – kiáltotta vissza.
A boszorkány nap mint nap tanult valami újat. Megtanulta, hogy a varázslatok ereje a jóságban és a bátorságban rejlik. Néha hibázott, néha újra kellett próbálkoznia, de mindig tanult belőle. Az erdő lakói is szívesen segítettek neki, és egyre többen lettek barátai. Azonban voltak, akik féltékenyek voltak rá, mint például Zordon, a mogorva bagoly, aki azt hitte, Aranka túl sokat bíz a könyvre.
Egy este, amikor minden csillag ragyogott, Aranka felfedezte, hogy a könyvben vannak titkos fejezetek is, amiket csak akkor lehet elolvasni, ha igaz barátságot köt valakivel. Amikor először nevettek együtt a pajkos nyuszikával, egy új oldal jelent meg: „Az igaz barátság minden varázslatnál erősebb.” Aranka rájött, hogy a könyv nem is olyan fontos, ha van mellette valaki, aki hisz benne.
Eljött a végső próba napja. Egy nagy vihar közeledett, minden állat az erdő közepén keresett menedéket. Arankának bátran kellett szembenéznie a viharral, és segíteni mindenkinek. – Nem félek, amíg mellettem vagytok! – mondta a barátainak. A könyv is felragyogott, és mindenki átvészelte a vihart. Aranka tudta, hogy ez volt a legnagyobb varázslat: együtt, szeretetben és bátorságban minden nehézséget le lehet győzni.
Ma már mindenki tudja az erdőben, hogy Aranka boszorkánysága nem csak a varázslatok könyvéből fakad, hanem leginkább a szeretetéből, jóságából és bátorságából. Ha valaki bajban van, mindig ott terem, hogy segítsen – a varázslatok könyve pedig csak egy kis csoda a sok közül.
Így volt, igaz volt, ez volt a mese! Vagy talán mégsem – de szép volt, és tanulságos, s ezért érdemes volt meghallgatni!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
