A szélvonatozó tündér legendájának eredete
Élt egyszer, sok-sok évvel ezelőtt a nagy magyar erdőkben egy tündér, akit mindenki csak szélvonatozó tündérként ismert. Senki sem tudta pontosan, honnan jött, de a bölcsek úgy mesélték, hogy amikor a világ legelső fája megszületett, a szélvonatozó tündér is vele együtt ébredt. Az erdei állatok gyakran suttogták egymásnak: „Amikor a szél titokzatosan táncol a fák között, akkor a tündér is ott játszik a lombok árnyékában.”
A gyerekek szerették volna látni, de csak a legkíváncsibbak és legkedvesebbek találkozhattak vele. A tündér szerette a nevetést és a jókedvet. Az erdőben, ahol lakott, mindig béke és szeretet uralkodott.
Hogyan találkozhatunk a tündérrel az erdőben
Egy nap egy kisfiú, Máté és a húga, Zsófi, elhatározták, hogy megkeresik a szélvonatozó tündért. Máté azt mondta: „Ha igazán szeretnénk látni a tündért, jónak kell lennünk egymáshoz!” Zsófi huncutul mosolygott, és megszorította bátyja kezét. Elindultak hát az erdőbe, óvatosan figyelték, hogy ne zavarják meg sem a madarakat, sem a mókusokat.
„Hallod a szél suttogását?” kérdezte Zsófi. „Olyan, mintha valaki mesélne.” Máté bólintott, és együtt sétáltak tovább a sűrűben. Hirtelen egy puha, fénylő szellő simogatta meg az arcukat, és furcsa, csilingelő hangot hallottak. Egy apró, ragyogó alak táncolt előttük a levegőben.
„Üdvözöllek benneteket, Máté és Zsófi!” szólt a tündér. „A szeretet és a kíváncsiság hozott hozzám titeket. Most együtt szélvonatozhatunk!”
A szélvonatozás misztikus folyamata lépésről lépésre
A tündér odalépett és megfogta a gyerekek kezét. „Hunyd be a szemed, és képzelj el egy puha, meleg szellőt, ami körülölel!” mondta kedvesen. Máté és Zsófi engedelmeskedtek, és egyszer csak úgy érezték, mintha a levegőben úsznának.
A tündér suttogott: „Most a szél hátán utaztok, mint a madarak.” Elrepültek a hatalmas fák felett, suhantak patakok és virágos rétek fölött. A tündér nevetése vidáman visszhangzott a lombok között. „A szélvonatozás lényege, hogy mindenki, aki szeretettel és jósággal van a világ iránt, érezheti ezt a csodát.”
A gyerekek csodálkozva néztek körbe, bár a szemük csukva volt. Minden színesebbnek, illatosabbnak és boldogabbnak tűnt, mint valaha.
Milyen varázslatokkal bír a tündér jelenléte?
A szélvonatozó tündér nemcsak elrepítette a gyerekeket a szél hátán, de a szívükbe is különleges varázslatot ültetett. „Ha egymásra mosolyogtok, és segítetek másoknak, akkor újra és újra átélhetitek ezt az érzést” – mondta.
Miután a varázslat véget ért és a gyerekek újra a földön álltak, Máté megkérdezte: „Visszajöhetünk még hozzád?” A tündér elmosolyodott. „Itt leszek mindannyiótokban, amikor szeretettel néztek egymásra és jót tesztek. Nem kell messzire mennetek, hogy megtaláljatok engem.”
A gyerekek boldogan indultak haza. Út közben segítettek egy eltévedt sündisznónak hazatalálni, és megosztották egymással az utolsó almájukat is.
A tündér meséje a mai magyar néphagyományban
Hazatérésük után Máté és Zsófi minden este mesélték a szélvonatozó tündér kalandját a testvéreiknek, szüleiknek, barátaiknak. A történet szájról szájra terjedt, és hamarosan minden gyerek tudta, hogy a szélvonatozó tündér ott rejtőzik minden kedves mosolyban és önzetlen cselekedetben.
Így lett a tündérből a magyar néphagyomány része. Ma is azt mondják: aki jószívű és szeretetteljes, azt a szélvonatozó tündér sosem hagyja magára. Talán nem látjuk őt mindig, de érezzük, ha szeretünk és segítünk egymásnak.
Így volt, igaz is volt, tán mese is volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
