Egy titokzatos sárkány legendája a hegyek között
Egyszer réges-régen, amikor a hegyek tetején még hópelyhek játszottak a napsugárral, s lent a völgyben csilingelt a patak, élt egy különös sárkány. Nem volt se gonosz, se félelmetes, inkább kíváncsi és jóságos. A neve Lili volt, és pikkelyei olyan színesek, mint a szivárvány. Az emberek tartottak a sárkányoktól, de Lilit senki sem látta még, mert nappal a felhők mögött repült, éjjel pedig csillagokat nézegetett.
A hegyi falucskában sokszor meséltek Liliről. „Ő az, aki a szívekbe szeretetet hoz, és csak akkor mutatkozik meg, ha valaki igazán jószívű” – mondogatták a bölcsek a tűznél. Lili közben azt álmodta, bárcsak találkozhatna a gyerekekkel, és együtt játszhatna velük. Ám valami különlegesre várt: egy éjszakára, amikor csoda történhet.
Az éjszaka, amikor megjelent a csillagkapu fénye
Egy ilyen varázslatos éjszakán a csillagok különösen fényesen ragyogtak az égen, és a hold is mosolygott. Lili a kedvenc szikláján üldögélt, s elgondolkodott, vajon mi lehet a csillagokon túl. Egyszer csak furcsa fény villant a hegy tetején. Olyan volt, mintha apró ezüstfényekből fonódott volna egy nagy kapu.
Lili ámulva közelebb repült. „Micsoda csoda!” – mondta hangosan. – „Ez egy csillagkapu!”
A kapu mögül suttogás hallatszott. Egy piciny hang szólt: „Merj átlépni, Lili! Csak az mehet át, akinek a szíve tiszta.” Lili szíve gyorsabban dobogott az izgalomtól. Elhatározta, hogy bátor lesz, és kideríti, mi rejlik a fényes kapun túl.
Bátor utazás az ismeretlen kapun át
Lili összeszedte minden bátorságát, és óvatosan átlépett a csillagkapun. Hirtelen mintha lebegni kezdett volna, s körülötte minden csillogott, villogott. Olyan érzés volt, mintha egy mesevilágba csöppent volna. A kapu túloldalán egy tarka rét várta, ahol a virágok is énekeltek, és a fák levelei lágyan tapsoltak.
Egy aranyszőrű nyuszi ugrott elé. „Szia, Lili, vártalak!” – mosolygott rá. „Én vagyok Nyuszi Andris, a rét őrzője. Te vagy az első sárkány, aki átjött a csillagkapun!”
„Nagyon örülök, hogy itt lehetek!” – válaszolta Lili. – „De vajon mi a titka ennek a világnak?”
Nyuszi Andris megfogta Lili mancsát, és körbevezette. „Ebben a világban mindenki a szeretetre épít. Itt a barátság, a jóság és a segítőkészség a legnagyobb kincs.”
Találkozás más világok csodás lényeivel
Ahogy Lili sétált a réten, egyre több furcsa, de barátságos lény csatlakozott hozzá: egy kék tollú madár, aki csilingelő dallal köszöntötte, egy jáde-zöld teknős, aki bölcs meséket mondott, és egy szivárványos szarvas, aki mindenkit megölelt, akivel találkozott.
A lények elmesélték Lilinek, hogy a csillagkapu csak akkor jelenik meg, ha valaki igazán szeretettel teli szívvel közeledik felé. „Ez a kapu összeköti a világokat, hogy megtanulhassuk: a jóság mindenhol otthonra talál” – mondta a teknős bölcsen.
Lili annyira boldog volt, hogy elhatározta, visszaviszi ezt az örömöt a saját falujába is. Elköszönt új barátaitól, megígérve, hogy soha nem felejti el, amit tanult.
A sárkány öröksége: új remény a birodalomnak
Amikor Lili visszatért a hegyek közé, már nem félt többé. A csillagkapu éjszakánként újra-újra megjelent, s a falu gyerekei is egyre bátrabbak lettek. Egy este, mikor Lili a csillagfényben táncolt, egy kisfiú, Peti szólította meg:
„Lili, elmeséled, mit láttál odaát?”
Lili leült mellé. „Ott mindenki szereti egymást, és segítenek, ha valaki szomorú. Itt is így kellene tennünk!”
A gyerekek összefogtak, segítettek egymásnak, s a falu is boldogabb lett. Lili örökre a szívükben maradt, mint a sárkány, aki csillagkaput nyitott – szeretetből és bátorságból.
Így volt, igaz is volt, vagy csak mese volt. Ami biztos, hogy a szeretet minden ajtót, sőt, csillagkaput is kinyit.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
