A medve és az aranyalmafa

A sűrű erdő mélyén nőtt az aranyalmafa, melynek gyümölcsére minden állat vágyott. Egy napon a bölcs medve elhatározta, hogy megvédi a fát, és különös barátság szövődött közte és az almák között.

Egy bölcs medve figyeli az aranyalmafa gyümölcsét az erdőben.

A medve és az aranyalmafa

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, az üveghegyeken innen, ott, ahol a kerek erdő csúcsos fái között száz meg száz madárka csicsereg, élt egy különleges, aranyszínű almafa, aminek a híre messze földön elterjedt. Aki csak hallotta, arról álmodozott, hogy egyszer megpillanthatja a csillogó, meleg fénnyel ragyogó aranyalmákat, de még senki sem mondhatta magát szerencsésnek, aki leszakíthatott volna egyet is közülük.

Az aranyalmafa nem mindennapi fa volt. Valaki azt suttogta, hogy a nap sugarai érlelték arannyá az almáit, más szerint a jó tündérek ültették, hogy a vándorokat megjutalmazzák, akik tiszta szívvel keresik a boldogságot. A fa mindenki számára más jelentést hordozott: a bátor számára reményt, a szomorú számára vigaszt, a kíváncsi számára pedig izgalmat.

Az erdő mélyén lakott egy nagy barna medve. Nem volt se jó, se rossz, de a legtöbben féltek tőle, mert hangosan dorombolt, és minden bokor megremegett, amerre lépdelt. Azt beszélték, a medve őrzi az aranyalmafát, és csak annak engedi megközelíteni, aki nem fél tőle, és akinek a szíve tiszta, mint a friss hó a hegy tetején.

Történt egyszer, hogy egy bátor kisfiú, Marci, elindult, hogy megtalálja az aranyalmafát. – Édesanyám, édesapám, elmegyek szerencsét próbálni! – mondta reggel, és szép útravalót csomagoltak neki. Útja során átkelt patakokon, sűrű erdőn, s már majdnem feladta, mikor egy nagy, barna foltot pillantott meg a fák között.

A barna medve volt az, aki éppen egy fatönkön üldögélt, és a mézes csuporát nyalogatta. – Szervusz, kicsi fiú! – morgott rá barátságosan. – Mit keresel ebben a nagy erdőben? Nem félsz tőlem?
– Nem félek – felelte Marci, bátorságot merítve szíve mélyéről. – Az aranyalmafát keresem. Szeretnék látni egyet, mert édesanyám beteg, és azt hallottam, az aranyalma csodát tesz.

A medve elmosolyodott, s hatalmas mancsával intett. – Gyere velem, megmutatom a fát, de nem lesz könnyű eljutnod hozzá. Az aranyalmák varázsereje csak annak nyílik meg, aki jószívű, kedves, s nem gondol csúfságot másoknak.

A medve elvezette Marcit egy tisztásra, ahol az aranyalmafa állt, ragyogó fényben. Amint Marci közelebb lépett, hirtelen sűrű köd szállt le, s egy csapat csintalan mókus ugrott elé, ugráltak, táncoltak, s nevetve hívogatták. – Ha el tudsz kapni egyet közülünk, övé lehet az aranyalma! – kacagták.

Marci azonban csak mosolygott, s azt mondta: – Nem akarom elkapni egyikőtöket sem, inkább játszom veletek! Így egész délután kergetőztek, játszottak, míg végül az egyik mókus aranyalmát gurított a lába elé.

Azonban még egy próbát ki kellett állnia. Megjelent egy szomorú kis őzike is, akinek megsérült a lába. Marci azonnal letérdelt mellé, megsimogatta, s elővette kötését, amit az édesanyja csomagolt neki. – Segítek neked, ne félj! – mondta, s óvatosan bekötötte az őz lábát.

Ahogy végzett, az aranyalmafa ágai megrezdültek, s egy csodaszép, aranyló alma hullott a tenyerébe. A medve mélyen meghajolt előtte. – Látod, Marci, nem az a legerősebb, aki a leggyorsabb vagy a leghangosabb, hanem aki jószívű, segítőkész, s szeretet lakozik benne.

Marci elindult hazafelé az aranyalmával. Otthon édesanyja boldogan vette kezébe a csodás gyümölcsöt, s ahogy belekóstolt, arca kipirult, egészsége visszatért, s boldogság költözött a házba.

És lám, a hír igaz volt: az aranyalmafa varázsereje azoknak segít, akik jószívűek, segítenek másokon, s nem ijednek meg a kihívásoktól. A medve sem félelmetes többé, hanem barát, akit érdemes meghallgatni, s akitől tanulhatunk.

Így hát, kedves gyerekek, aki jószívű, segít a bajban, és szeretettel bánik másokkal, annak megmutatkozik a világ csodája, még az aranyalmafa is mosolyog rá egyet! Ez hát az aranyalmafa titkos üzenete: a szeretet, a segítőkészség, és a bátorság mindig elvezet a boldogsághoz.

Így volt, mese volt, talán igaz is volt, talán nem is – de aki hallotta, szívébe zárta!




Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.