Egy különleges majom szokatlan szokása
Volt egyszer egy nagyvárosi állatkert, ahol sok különféle állat élt vidáman együtt. Az állatkert lakói közül azonban volt egy igazán különleges majom, akit Mókának hívtak. Móka nem volt olyan, mint a többi majom: amíg a társai banánt, almát vagy mogyorót majszoltak, ő valami egészen más után sóvárgott. Mókának egy furcsa, de annál kedvesebb szokása volt: imádta a tejet.
Hogyan fedezte fel a tej ízét a majom?
Egy szép tavaszi napon az állatkert egyik gondozója, János bácsi épp a közelben reggelizett. Móka kíváncsian figyelte a gondozót a rács mögül, ahogy az egy nagy bögréből fehér tejet kortyolgatott. A majom orrát megcsapta a tej illata, s nagy szemekkel pislogott János bácsira. A gondozó észrevette a kis majom kíváncsiságát, és játékosan így szólt:
– Móka, szeretnél megkóstolni egy kis tejet?
A majom izgatottan ugrált, bólogatott, s még a farkát is lengette örömében. János bácsi óvatosan odanyújtott neki egy pici tálkában egy kevés tejet. Móka először csak megszagolta, majd bátran belekóstolt. A tej íze elvarázsolta: minden korty után vidáman csettintett a nyelvével. Attól a naptól kezdve minden reggel izgatottan várta, hogy kapjon egy kis tejet.
Az állatkert dolgozóinak meglepetése
Az állatkert többi dolgozója nagyon csodálkozott Móka új szenvedélyén. – Látjátok ezt a majmot? – kérdezte Klári néni, a madarak gondozója. – Banánt alig eszik, de a tejért mindent megtenne! Mókát hamarosan az egész állatkertben hírbe hozták: ő lett a majom, aki szereti a tejet.
Egy nap egy kisfiú, Áron, a szüleivel látogatta meg az állatkertet. Amikor meghallotta, hogy van egy majom, aki imádja a tejet, nagyon kíváncsi lett. – Anya, tényleg igaz, hogy a majmok tejet isznak? – kérdezte. – Nem mindegyik, de van egy nagyon különleges majomunk – válaszolta János bácsi mosolyogva, s odavezette a családot Mókához, aki épp a reggeli tejét iszogatta. Áron csodálkozva nézte, ahogy Móka boldogan kortyolgatja a tejet. – Nekem is van otthon tej, majd én is megosztom a plüssmajmocskámmal! – mondta nevetve.
Tej és egészség: jó-e a majomnak a tej?
A gondozók persze odafigyeltek arra, hogy Móka ne igyon túl sok tejet, hiszen a majmoknak leginkább gyümölcsökre van szükségük. – Csak egy keveset adunk neki, hogy egészséges maradjon – magyarázta János bácsi a látogatóknak. – Móka szereti a tejet, de mindig kap hozzá sok-sok banánt és almát is.
Mókának nemcsak a tej volt a kedvence, hanem az emberek is, akik nap mint nap meglátogatták. Sok gyerek hozott neki rajzot, vagy énekelt neki egy dalt. Móka ezért cserébe mindig barátságos volt, sosem verekedett a többi majommal, s szívesen játszott velük is.
A majom története a gyerekek kedvencévé vált
Ahogy telt az idő, Móka történetét egyre többen ismerték meg. A gyerekek azt mondogatták: – Én szeretném, ha Móka a barátom lenne! Egy óvodás csoport még dalt is írt róla: „Móka, Móka, tejivó, sosem vagy te szomorú!” Az állatkert ajándékboltjában már Mókás bögréket is lehetett venni, benne a kedvenc tejével.
Móka kedvessége mindenkihez eljutott. Egyszer, amikor a legkisebb majom elesett, Móka odasietett, hogy felsegítse. A többi állat is egyre kedvesebb lett egymással. Móka megtanította nekik, hogy a jóság és a szeretet mindenkit boldoggá tesz, még akkor is, ha valaki más dolgokat szeret, mint a többiek.
Így lett Móka, a tejivó majom minden gyermek kedvence. Az állatkert látogatói pedig örökre megjegyezték: soha ne féljünk mások szokásaitól vagy különlegességeitől, inkább szeressük egymást úgy, ahogy vagyunk. Mert a szeretet és jóság mindenkinél fontosabb.
Így volt, igaz is volt, mese volt ez, talán nem is volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
