Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban állt egy aprócska kisbolt, amit mindenki csak a "Zöld Ablakos Kisbolt" néven ismert. A kisbolt nem volt nagy, de mindig tele volt finomságokkal és szükséges holmikkal, amiket a falubeliek szívesen vásároltak. Minden reggel új reményekkel nyitott ki, és este, amikor a nap már lebukott, csendesen zárt be.
Azon a napon, amikor már majdnem bezárt a kisbolt, egy apró szürke cica lépett be az ajtón, a falubeliek szerint ő volt a bolt utolsó vásárlója. Az eladó, egy kedves idős néni, Piroska néni, megsimogatta a cicát, és megkérdezte:
– Hát te is itt vagy még? Még mindig nem mész haza?
– Miau – válaszolta a cica, és dorombolva körbefutotta a lábait.
Piroska néni mosolygott, mert úgy érezte, a cica lehet a kisbolt hűséges őrzője, aki vigyáz rá és a helyre. Ahogy becsukta az ajtót, valami különös dolog történt: a cica farka hirtelen felcsapott, és egy halvány, aranyló fény kezdett felragyogni a bolt közepén.
– Hahó, ez meg micsoda? – kérdezte Piroska néni álmélkodva.
A cica közben a polcok között sétált, és az egyik régi, poros polc mögül előhúzott egy kis, fénylő kulcsot. Piroska néni nem értette, honnan került elő az a kulcs, de úgy döntött, megpróbálja kinyitni vele a kisbolt régi raktárszobájának ajtaját, amelyet évek óta senki sem használt.
Ahogy a kulcs beletört az ajtó zárjába, Piroska néni észrevette, hogy a cica izgatottan köröz körülötte.
– Mit gondolsz, mi lehet odabent? – kérdezte lágyan.
A cica lelkesen nyávogott, mintha biztatni akarná. Piroska néni kitárta az ajtót, és óvatosan belépett a sötét raktárba. Ahogy a szemét megszokta a félhomályt, meglátta, hogy a raktár tele van régi játékokkal, mesekönyvekkel és kacatokkal, amelyeket már rég elfeledtek.
– Ó, ezek mind olyan régi kincsek! – sóhajtotta Piroska néni.
A cica egy régi, poros könyvre ugrott, aminek a fedelén arany betűkkel állt, hogy "Barátság és bátorság meséi". Ahogy kinyitotta a könyvet, Piroska néni észrevette, hogy a lapokon színes rajzok és szép történetek vannak.
– Tudod, cica, talán ezek a mesék segítenek majd újra életre kelteni a kisboltot. Talán a faluban újra szeretnék majd olvasni ezeket a történeteket.
Ekkor a cica körbefutotta Piroska nénit, mintha azt mondaná: – Igen, együtt meg tudjuk csinálni!
A következő napokban Piroska néni és a cica közösen dolgoztak azon, hogy a raktár polcait kipakolják, és a régi mesekönyveket a bolt polcaira tegyék. A falubeliek egyre többen jöttek be, hogy megnézzék a kisbolt újdonságait, és hamarosan gyerekek is érkeztek, hogy elolvassák a könyveket, vagy meghallgassák Piroska néni meséit.
Egy kora délután Piroska néni leült a bolt sarokban egy kis székre, és elkezdte mesélni a gyerekeknek az első történetet a könyvből. A cica pedig kényelmesen összegömbölyödött mellette, és időnként felnézett a hallgatóságra.
– Milyen jó, hogy eljöttél tegnap este, kis cica! – mondta Piroska néni mosolyogva. – nélküled nem találtam volna meg ezeket a kincseket.
– Miau! – felelte a cica, és mintha megértette volna, dorombolni kezdett.
Egyik este a kisboltban egy különös zaj hallatszott. Piroska néni kíváncsian kiment a raktárból, és látta, hogy a cica az egyik mesekönyvet hozza hozzá.
– Mit szeretnél ezzel? – kérdezte.
A cica az ablak felé mutatott, ahol egy fiatal kisfiú állt, és csillogó szemmel nézte a könyvet.
– Úgy gondolod, hogy neki is el kell mesélnünk ezt a történetet? – kérdezte Piroska néni.
A cica bólintott, és így újabb és újabb gyerekek bukkantak fel a kisboltban, hogy együtt hallgassák a meséket. Egy nap a falubeliek közösen úgy döntöttek, hogy a kisbolt nem lesz többé csak egy bolt, hanem a közösség meseterévé válik.
Piroska néni szíve megtelt örömmel és hálával. A cica, aki aznap este volt az utolsó vásárló, valójában a kisbolt új életének kezdete lett. A mesék és a barátság ereje visszahozta a régi varázst az apró üzletbe.
– Tudod, cica, talán ez a kisbolt soha nem is zárt be igazán – mondta Piroska néni, miközben simogatta a hűséges kis puncsit.
– Miau! – válaszolta a cica, és a holdfényben ragyogva leheveredett a bolt meleg sarkába.
Így lett a kisbolt utolsó vásárlója a legnagyobb hős, aki újra összefűzte a falut egy szép mesével és sok nevetéssel. És ha akarod, még ma is ott ül a sarokban, és várja, hogy valaki újra felfedezze a titkait.
Hol volt, hol nem volt, így zárult a "Zöld Ablakos Kisbolt" története, amely megmutatta, hogy az apró dolgokban rejlik a legnagyobb varázslat.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
