Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis csiga, akit Csillának hívtak. Csilla nem volt olyan, mint a többi csiga a réten: ő nagyon szeretett álmodozni. Míg a többiek komótosan csúszkáltak a zöld fűszálak között, Csilla gyakran megállt, és felnézett az égre, vagy elmerült a virágok illatában.
– Bárcsak egyszer eljuthatnék a rét végére! – sóhajtozott magában. – Vagy ha egy nap megláthatnám, mi van a nagy folyó túloldalán!
Ám a többi csiga nem értette Csillát. – Ugyan, Csilla – mondta egyszer a bölcs öreg csiga –, minek álmodozni, amikor itt is olyan szép minden?
De Csilla szíve tele volt vágyakkal. Szerette volna látni a világot, barátokat szerezni, és megtudni, mi mindent rejt a rét, amit a csigaházából még sosem látott.
Egy nap Csilla elhatározta, hogy útnak indul. – Ma valóra váltom az álmomat! – mondta elszántan. Finoman elbúcsúzott a többi csigától, és elindult az ismeretlen felé.
Ahogy lassan haladt, minden lépésnél újabb és újabb dolgokat fedezett fel. Egy színes lepke szállt mellé, és megkérdezte: – Hová mész, kis csiga?
– Meg szeretném nézni, mi van a rét végén – válaszolta Csilla. – Álmodom róla minden este.
A lepke mosolygott. – Én minden nap repülök, de még sosem álmodoztam ekkorát. Ügyes vagy, hogy mersz álmodni és nekiindulni!
Haladt tovább, találkozott egy hangyával is, aki éppen morzsákat cipelt. – Segíthetek valamiben? – kérdezte kedvesen a hangya.
– Köszönöm, csak álmodozom – felelte Csilla. – Szeretném megtudni, milyen a világ a réten túl.
A hangya elismerően biccentett. – Az álom fontos dolog. Néha én is álmodom arról, hogy egyszer egy egész falat morzsát találok!
Útja során azonban akadályokkal is találkozott. Egy nagy tócsa állta útját, amit sehogy sem tudott kikerülni. – Most mit tegyek? – gondolta Csilla, és bánatosan nézett körül. Ekkor egy vidám béka ugrott mellé.
– Segíthetek átkelni a tavon? – kérdezte.
– Nagyon örülnék neki! – felelte Csilla.
A béka óvatosan a hátára vette, és átsegítette a túlpartra. Így folytathatta útját. Ahogy ment, egyre bátrabb lett, és megtanulta, hogy a barátság és a segítség sokszor még az álmoknál is fontosabb.
Végül Csilla elérte a rét szélét, ahol egy hatalmas, napfényes tisztás fogadta. Olyan szép volt, amilyennek elképzelte. Megállt, és boldogan sóhajtott.
– Megcsináltam! – suttogta. – Valóra vált az álmom.
Ám ekkor eszébe jutottak azok, akikkel útközben találkozott. – Milyen jó, hogy nem csak álmodoztam, hanem neki is indultam! És milyen jó, hogy barátokat is szereztem!
Azóta Csilla már nem csak álmodozott, hanem segített másoknak is. Megtanulta, hogy a világ felfedezése és az álmok megvalósítása mellett a szeretet és a jóság is nagyon fontos. Hiszen egyedül semmi sem olyan szép, mint barátokkal együtt.
És ha néha megállt pihenni, mosolyogva gondolt vissza: – Jól tettem, hogy mertem álmodni.
Így történt, hogy a kis csiga, aki folyton álmodozott, végül nem csak a rétet, hanem a barátságot és a jóságot is megtalálta. Az álmodozás bátorságot ad, a szeretet pedig boldoggá tesz.
Így volt, igaz volt, mese volt!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
