Egy különleges béka születése a tóparton
Volt egyszer, nem is olyan régen, egy kicsi tó az erdő közepén. A tó partján ezernyi nád bólogatott, s a víz szelíden hullámzott a szellő simogatására. Ebben a tóban éltek a békák, csigák, halacskák, sőt, még egy-egy mókus is lemerészkedett néha a vízhez inni.
Egy szép tavaszi reggelen, amikor a nap éppen csak kikukucskált a felhők mögül, különös esemény történt. A víz szélén, egy nagy zöld levélen megszületett egy aprócska béka. Nem volt nagyobb egy falevélnél, de egészen más volt, mint a többi béka. A szeme úgy csillogott, mintha apró csillagokat rejtettek volna bele.
Az első találkozás a fénylő csillagokkal
A kis béka, akit mindenki csak Csillagocskának hívott, nagyon kíváncsi volt a világra. Mindig kérdezősködött édesanyjától, a többi békától, sőt, még a nádtól is. Egyik este, amikor már mindenki elcsendesedett, Csillagocska kiült a tó szélére.
Feljebb nézett az égre, ahol milliónyi pici fény ragyogott. Ámulattal suttogta: „Milyen szépek vagytok, csillagok! Jó lenne tudni, mit láttok onnan fentről.”
A tó vize halkan csobogott, s ekkor, mintha csak válaszoltak volna, az égbolton egy csillag kicsit fényesebben kezdett ragyogni. Csillagocska meglepődött, de nem ijedt meg. „Szervusz, kis béka!” – csilingelte a fényes csillag.
Barátság a béka és a csillagok között
Onnantól kezdve minden este beszélgettek. A csillagok meséltek arról, hogyan járják be az eget, és mennyi mindent látnak a világban. Elmondták, hogy ők is szeretik figyelni a földet, a fákat, a tavakat, sőt, a békákat is.
Csillagocska megosztotta velük a tó történeteit: hogy hogyan ugrik versenyt a testvéreivel, hogy milyen finomak a friss szúnyoglárvák, és hogy a nádasban lakik egy nagyon félős, de jószívű teknős is.
A csillagok nevetve hallgatták, s egyikük, akit Csillámnak hívtak, egyszer így szólt: „Nagyon jó barát vagy, Csillagocska. Sosem gondoltuk volna, hogy egyszer egy békával beszélgetünk majd ilyen jót!”
A béka kívánsága: üzenet az égboltra
Egy este, amikor a tó fölött köd szállt, Csillagocska kicsit szomorú volt. „Bárcsak mindenki ilyen jó barát lenne egymással, mint mi!” – sóhajtotta. A csillagok összesúgtak az égen, majd Csillám megkérdezte: „Van egy kívánságod, kis béka?”
Csillagocska bólintott. „Azt kívánom, hogy minden béka, halacska, csiga és nádszál kedves legyen egymáshoz, és hogy minden este legyen valaki, akivel jókat lehet beszélgetni. Olyan jó érzés, amikor mindenki figyel a másikra és szereti őt.”
Az éjszaka, amikor minden megváltozott
Aznap este különös dolog történt a tónál. Amikor Csillagocska kívánsága elhangzott, lágy fény borult a tóra. A víz tükrében minden kis élőlény aranyosan ragyogni kezdett, mintha egy-egy pici csillag költözött volna mindenkibe.
A békák egymás kezét fogták, a halacskák együtt úszkáltak, és a nádszálak is egymásnak hajoltak. Mindenki érezte a változást: békesség, szeretet és barátság költözött a tóparti éjszakába. Még a legmorgósabb csiga is mosolygott aznap, s a félős teknős is ki mert bújni a páncéljából.
Csillagocska boldogan nézett fel az égre. „Köszönöm, barátaim!” – mondta halkan. A csillagok pedig hunyorogtak rá, mintha azt mondanák: „Mi köszönjük neked, kis béka! A jószívűség a legfényesebb csillag ezen a világon.”
Azóta minden este, amikor valaki a tóparton leül és felnéz az égre, úgy érzi, mintha a csillagok mosolyognának rá. És talán csilingelő hangjukat is hallani lehet: „Legyél jó, szeress, és sose félj barátkozni, akár a csillagokkal is!”
Így volt, úgy volt, igaz mese volt! Vagy mégsem? Talán csak egy szép tündérmese…
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
