📖 Mese gyerekeknek

A fiú, aki segített mindenkinek

A fiú, aki segített mindenkinek – színes, rajzolt mesekönyv-illusztráció

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy kedves kisfiú, akit Balázsnak hívtak. Balázs nem volt olyan, mint a többi gyerek a faluban. Mindig azon töprengett, hogyan segíthetne másokon, legyenek azok emberek vagy állatok. Egy nap reggel, amikor a nap első sugarai átszűrődtek a faágak között, Balázs elindult az erdő felé, hogy meglátogassa állatbarátait.

Ahogy bandukolt az avaron, észrevett egy apró, reszkető madárkát, aki a földön kuporgott. Balázs óvatosan lehajolt hozzá, és megszólította:

– Ne félj, kis barátom, segítek neked! Mi történt veled?

A madárka gyenge csipogással válaszolt:

– Elesett a fészekből, és nem tudok visszarepülni.

Balázs lassan emelte a kezébe, hogy nehogy megijessze. Tudta, hogy segítenie kell, ezért óvatosan visszavitte a madárfészket egy közeli faágra. „Most már biztonságban vagy” – mondta neki, és mosolyogva továbbindult.

Nem sokkal később egy erdei ösvényen sánta nyúlba botlott, akinek a hátsó lába meg volt sérülve. Balázs gyorsan körülnézett, és talált egy jó kis puha mohával borított helyet, ahol a nyúl le tudott pihenni.

– Kérlek, nyugodj meg! – beszélt hozzá megnyugtatóan. – Majd hozok segítséget.

Elrohant a falu felé, és összeszedett néhány falubelieket, akik értettek az állatok gyógyításához. Egy öreg bácsi egyből hozott egy kis gyógynövényes krémet, amit a nyúlnak kentek be. A nyúl hálásan nézett rájuk, és egy kis nyúlugrással jelezte, hogy jobban érzi magát.

Közben egy idős asszony hívta Balázst, mert a kút körül egy macska rekedt be, és nem tudott kijutni. Balázs azonnal a helyszínre sietett, és látta, hogy a macska rémülten néz körbe a mély kút fenekén.

– Ne aggódj, kis cica! – kiáltotta Balázs. – Most kimentünk innen!

Egy vastag kötél segítségével óvatosan kihúzta a macskát, aki dorombolva bújt hozzá. Az asszony megköszönte Balázsnak a segítséget, és meghívta egy csésze teára, hogy erőt gyűjtsön a további útjához.

Ahogy a nap egyre magasabbra emelkedett, Balázs folytatta útját, és rátalált egy kis, eltévedt őzikére. Az őzike szomorúan nézett Balázsra, aki puha hangon megszólította:

– Gyere velem, segítek hazatalálni!

Az őzike bízott benne, és elindultak együtt. Miközben sétáltak az erdőben, Balázs megismertette vele a különféle fákat, virágokat és állatokat. Az őzike egyre nyugodtabbnak tűnt, és végül elérték a nyílt mezőt, ahol az őzike családja várt rá.

– Itt vagyunk – mondta Balázs. – Most már otthon vagy.

Az őzike boldogan ugrott a családjához, és megköszönte a segítséget.

Ahogy tovább haladt, Balázs egy hatalmas tölgyfa tövében egy kis sündisznót talált, aki összegömbölyödve remegett.

– Mi bajod, kis barátom? – kérdezte Balázs.

A sündisznó halkan szuszogott, és elmondta, hogy a tüskéi közé apró tüskét kapott, ami nagyon fáj.

Balázs óvatosan húzta ki a tüskét, majd egy levelet szedett a földről, hogy betakarja vele a sebét. A sündisznó hálásan nézett rá, és az aprócska szemecskéiben csillogott a köszönet.

Miközben folytatta útját, Balázs egy hangot hallott a patak túloldaláról. Egy kis teknős próbált felmászni a meredek partoldalon, de folyton lecsúszott.

– Gyere ide, segítek! – szólt Balázs.

Egy nagyobb faágat vetett át a patakon, hogy a teknős biztonságosan át tudjon kelni. A teknős mosolygott, és lassan, de biztosan átkelt a túloldalra.

– Köszönöm, Balázs! – mondta.

Ahogy a nap kezdett lemenni, Balázs meglátott egy kisfiút, aki elkeseredetten állt az út szélén. Kiderült, hogy a labdája a patakba esett, és nem tudta kivenni.

– Ne aggódj, segítek! – mondta Balázs.

Egy faág segítségével kihalászta a labdát, és mosolyogva nyújtotta át a kisfiúnak.

– Köszönöm, Balázs! Te vagy a legjobb barát – mondta a fiú.

Balázs szíve megtelt melegséggel. Tudta, hogy a nap során sokaknak segített, és ez boldoggá tette.

Este, amikor hazaért, leült a szoba ablakába, és nézte a csillagok fényét.

– Ma is segítettem valakinek – gondolta büszkén. – Ez a legszebb érzés a világon.

Aznap este, amint elaludt, álmodott arról, hogy az erdő állatai mind körülötte vannak, és hálásan mosolyognak rá. A madárka csicsergett, a nyúl bátran ugrált már, a macska dorombolt, az őzike pedig vidáman futkározott. Még a sündisznó és a teknős is ott voltak, boldogan integettek neki.

Reggel, amikor felkelt, Balázs úgy érezte, mintha egy varázslat vette volna körül. Tudta, hogy a jó cselekedetek varázsa a legigazibb erő a világon.

Azóta Balázs minden nap azon dolgozott, hogy segítsen másokon, mert megértette, hogy a segítőkészség és a szeretet a világ legnagyobb ajándékai. Gyakran mesélte a falubelieknek, hogy egy kis kedvesség bármikor csodákat tehet, és mindig arra biztatta a gyerekeket, hogy ne féljenek segíteni.

Így élt a fiú, aki segített mindenkinek, és a története örökre megmaradt azok szívében, akikkel találkozott, és akik megtanulták tőle, hogy egy kis kedvesség bármikor csodákat tehet.

És ha még ma is élne, talán te is találkoznál vele az erdőben, ahogy segít egy bajba jutott állaton vagy barátságot köt egy kisgyerekkel. Mert ilyen a fiú, aki segített mindenkinek. Hol volt, hol nem volt.




Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.

📚 Olvass még egy mesét!