A boldog hóember

A hóesésben álló hóember mosollyal nézi a gyerekeket, akik vidáman szánkóznak körülötte. Bár olvadni fog, addig is örül a télnek és a barátságnak, amit a hideg napokon átélhet.

Esti mese gyerekeknek

Hóesés után: a hóember megépítésének öröme

Tegnap este végre megérkezett a várva várt hó. Egész éjjel sűrű pelyhekben hullott, betakarta a háztetőket, a fákat, s a kertben mindent vastag, fehér takaró borított. Amikor reggel Hanna és Tomi kinéztek az ablakon, felkiáltottak örömükben.

„Nézd, mennyi hó! Építsünk hóembert!” mondta Tomi csillogó szemmel. Hanna már szaladt is, hogy felvegye a kabátját, sapkáját és kesztyűjét. Az udvaron hógolyót gyúrtak. Először egy kicsit, aztán egyre nagyobbat. Egymás hátán tolták, gurították, nevetve, míg végül elkészült a hóember teste.

Hozzátették a középső gömböt, majd egy kisebbet a tetejére, hogy legyen feje is. Hanna egy régi sálat tekergetett a hóember nyaka köré, Tomi répát hozott az orrának, gombokat a szeméhez, és egy lyukas fazékkal koronázta meg a hóembert.

Az első mosoly: hogyan lesz boldog egy hóember?

Amikor elkészültek, Hanna hátralépett és azt mondta: „Milyen szép lett!” Tomi hozzáadott még két vékony ágat karoknak. Ahogy nézték a hóembert, mintha az egy pillanatra gyengéden rájuk mosolygott volna. Hanna csodálkozva suttogta: „Szerinted boldog a hóemberünk?”

Tomi elgondolkodott. „Azt hiszem, boldog, mert együtt építettük. És most itt áll, és nézi, ahogy játszunk.” Hanna megsimogatta a hóember derekát. „Mi is boldogok vagyunk, és úgy érzem, ő is az.”

Ekkor szél libbent át a kert fölött, és a hóember megmozdult. „Köszönöm, hogy megépítettetek engem,” mondta csendes, meleg hangon, amit csak a gyerekek hallottak. Hanna és Tomi meglepődve összenéztek, de nem ijedtek meg, inkább még közelebb léptek hozzá.

Barátság és játék: kisgyerekek és a hóember kapcsolata

Aznap délután Hanna és Tomi a hóember mellett ugrándoztak, hóangyalt készítettek, hócsatát vívtak. A hóember néma társuk volt, figyelte, ahogy örülnek, nevetnek, és szíve – ami egy kicsi piros kavics volt a hóban elrejtve – boldogan dobbant minden kacagásra.

Néha, amikor a testvérek megpihentek mellette, elmesélte nekik, milyen jó érzés, hogy gondoskodtak róla. „A barátság melegíti a hóember szívét, még a leghidegebb télen is,” mondta halkan.

A gyerekek minden nap meglátogatták. Hozzá beszéltek, titkaikat is megosztották vele. A hóember türelmesen hallgatott, mindig volt egy kedves szava, ha valamelyikük szomorú volt.

A hóember kalandjai a téli kertben

Egy éjszaka, mikor mindenki aludt, a hóember a kert lakóival ismerkedett. A cinkék az ágain pihentek meg, a mókus az orra körül ugrándozott, a szomszéd macska kíváncsian közelített hozzá. A hóember mindenkinek mosolygott, és mindenki érezte, hogy jó a közelében lenni.

Egy alkalommal hirtelen szélvihar csapott le a kertre, és a fazekat lefújta a hóember fejéről. „Segítsetek!” kiáltotta, mire a madarak és Tomi – aki az ablakból figyelt – gyorsan visszatették a sapkát. „Köszönöm, barátaim!” mondta boldogan a hóember.

A kertben éjjelente csillogott a hó, és a hóember mindig örült, ha új barátokat szerzett, vagy ha a gyerekek újabb díszeket hoztak neki.

Amikor eljön a tavasz: búcsú a boldog hóembertől

Ahogy teltek a napok, a nap egyre melegebben sütött, s a hó lassan olvadni kezdett. Hanna és Tomi aggódva figyelték a hóembert. „Mi lesz most veled, hóember barátunk?” kérdezte Hanna.

A hóember mosolygott. „Ne féljetek, a barátság és a szeretet örökké megmarad. Amikor majd eltűnök, gondoljatok rám, s tavasszal, ha virágot láttok, tudjátok, hogy én is bennük vagyok kicsit.”

Az utolsó napon a gyerekek egy virágmagot tettek a hóember szívébe, mielőtt elolvadt volna. „Így mindig lesz emléked a kertben,” mondta Tomi.

„Köszönöm,” felelte a hóember. „Boldog voltam, mert szerettetek.” A következő héten a helyén egy kis virág bújt ki, amelyre a gyerekek úgy vigyáztak, ahogy egykor a hóemberre.

Így volt, így nem volt, ez volt a boldog hóember meséje. S talán igaz sem volt egészen, de azt mindannyian tudjuk: a szeretet és a jóság mindig megtalál helyet a szívünkben, még akkor is, ha a hó elolvad és a tél elmúlik.




Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.