Egy különleges majom: bemutatkozik a főhős
Messze, túl az Óperenciás-tengeren, ahol a fák olyan magasra nőnek, hogy a madarak is szédülnek tőlük, élt egy különleges majom. Őt úgy hívták, hogy Miki. Miki nem volt akárki, mert bár kíváncsi, játékos és kedves kis majom volt, volt egy titka, amit csak a legjobb barátai tudtak: Miki félt az árnyékától.
Együtt lógott a fák között, banánt majszolt, és nagyokat nevetett a többi majommal. De ahányszor csak kisütött a nap, valami furcsa dolog történt. Miki egyszer csak megállt, és mereven nézte a földet. Ott, a lábainál, mindig ott volt egy fekete valami, ami követte, akárhová ment.
Az első találkozás az árnyékkal: a félelem születése
Egy szép napos reggelen Miki éppen egy nagy levelet cipelt a patakhoz, hogy azt csónakként használja. Ekkor pillantotta meg először az árnyékát. Nagy, sötét folt volt a földön, pont ott, ahol ő állt.
– Jaj, mi ez? – kiáltott fel Miki, és hátraugrott.
Az árnyék vele ugrott. Miki balra szaladt, az árnyék balra. Miki jobbra ugrott, az árnyék jobbra. Miki teljesen megrémült. A többi majom csak nevetett.
– Nézd már, Miki, az csak az árnyékod! – mondta Simi, a legjobb barátja.
De Miki nem hitt neki. – Nem, ez valami furcsa dolog. Lehet, hogy el akar kapni engem!
Barátság vagy ellenség? Az árnyék jelentősége
Hosszú napok teltek el, és Miki egyre jobban rettegett az árnyékától. Már ki sem merészkedett a napra, inkább elbújt a nagy levelek alatt, ahol sötét volt, és az árnyék nem követte őt.
Egyik nap Simi odament hozzá, és így szólt: – Miki, az árnyékod nem ellenség. Mindannyiunknak van árnyéka, még nekem is.
– De én nem akarom, hogy engem kövessen! – sírdogált Miki.
Ekkor odaült mellé egy öreg teknős, aki mindent tudott a dzsungelről. – Tudod, Miki, az árnyékod olyan, mint egy barát. Mindig veled van, bárhová mész.
– Barát? – csodálkozott Miki. – De hát sosem beszél hozzám!
Az öreg teknős elmosolyodott. – Az árnyék csendben segít: figyelmeztet, ha túl közel lépsz a szakadékhoz, megmutatja, hol süt a nap. Ha elfogadod, hogy vele vagy, már nem félsz tőle.
Hogyan próbált megszabadulni a majom a félelmétől
Miki elhatározta, hogy ad egy esélyt az árnyékának. Másnap reggel bátran kilépett a napra. Az árnyéka ott volt, mint mindig. Miki ugrándozni kezdett, és látta, hogy az árnyéka is ugrál vele.
– Nézd csak, Simi! Mintha táncolnánk! – nevetett fel Miki.
Simi is odaugrott, és együtt táncoltak az árnyékaikkal. A többi majom csatlakozott hozzájuk, s nemsokára egész majomcsapat árnyéktáncot járt.
Egy idő után Miki már nem félt az árnyékától. Megértette, hogy az árnyék nem bánthatja őt, sőt, akár a barátja is lehet.
A tanulság: mit üzen nekünk a majom története
Miki története megtanít minket arra, hogy nem mindig kell félni az ismeretlentől. Néha, amitől félünk, az később a barátunkká válhat. Ha bátrak vagyunk, és nyitott szívvel közelítünk a dolgokhoz, rájöhetünk, hogy a világ tele van szeretettel és jósággal.
Az árnyék ott van mindenhol, de ahogy Miki is megtanulta: nem ellenség, hanem egy hűséges társ.
Így volt, igaz volt, vagy talán nem is volt egészen úgy, de ilyen szép mese volt a majomról, aki félt az árnyékától!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
