Egy váratlan találkozás a téli kertben
Odakint, a havas kert közepén, állt egy vidám hóember. Sálat viselt, répa orra büszkén meredezett, két szeme szénből ragyogott. Egész nap a gyerekekkel nevetett, de amikor este lett, elcsendesült a kert. A hóember magára maradt a csillagfényes éjszakában, s nézelődött, mikor egyszer csak valami különöset pillantott meg a bokrok között.
Egy kis, piros gyertya állt a hóban, vékonyka lángja reszketve világított a sötétben. A hóember kíváncsian fordult felé, s halkan megszólította:
– Jó estét, ki vagy te, aki fényt hozol az éjszakába?
A gyertya bátortalanul pislogott, aztán válaszolt:
– Szervusz, én csak egy kis gyertya vagyok. Valaki elfelejtett hazavinni, de nem bánom, mert most láthatom a csillagokat, és új barátokat kereshetek.
A hóember elmosolyodott, amennyire csak tudott, mert a szája is szenes volt:
– Hát, én vagyok itt a hóember. Nem gondoltam, hogy ma este barátom lesz.
A hóember és a gyertya első beszélgetése
A gyertya gyengéden felnevetett:
– Barátok lehetünk? Nekem ritkán van társaságom, főleg ilyen hideg éjszakákon.
– Persze! – felelte a hóember lelkesen. – Mesélj magadról! Milyen érzés világítani?
A gyertya elmesélte, mennyire szeret meleget és fényt adni. Elmondta, hogy néha fél az erős széltől, mert könnyen elalszik a lángja, de mégis mindig újra próbálkozik, hogy világítson a sötétben.
A hóember figyelmesen hallgatta:
– Én viszont a hideget szeretem – mondta. – Ha elolvadok, eltűnök, de addig is a gyerekek örömére vagyok itt.
Így beszélgettek sokáig, a hópelyhek lassan hullottak, és úgy tűnt, mintha csak ők ketten lennének a világon.
Különbözőségek, amelyek mégis összekötnek
Másnap reggel a hóember és a gyertya tovább beszélgettek. Felfedezték, hogy mennyire különböznek, mégis mennyire örülnek egymás társaságának. A hóember sosem érezte, milyen a melegség, a gyertya sosem látta, milyen szikrázóan fehér a hó.
– Szeretném egyszer megtapasztalni, milyen érzés meleget adni – mondta a hóember.
– Én pedig szívesen hűsölnék egyszer, mint te – felelte a gyertya, és apró lángja boldogan táncolt.
Rájöttek, hogy pont ezek a különbözőségek teszik izgalmassá a barátságukat. Mindketten megosztottak magukból valami fontosat, amit a másik nem ismerhetett eddig.
Próbák és nehézségek a barátság útján
Ahogy telt az idő, a nap egyre jobban melegített. A hóember egy kicsit aggódni kezdett:
– Mi lesz, ha a te lángod túl közel kerül hozzám? Attól félek, hogy elolvadok.
A gyertya elszomorodott:
– Sajnálom, nem akarlak bántani. Én tényleg csak fényt szeretnék adni neked.
Mindketten gondolkodtak, hogyan lehetne a barátságuk biztonságos és boldog. Végül a hóember azt javasolta:
– Maradjunk kicsit távolabb egymástól, így te is világíthatsz, és én sem olvadok el. Így mindketten önmagunk maradhatunk, mégis együtt lehetünk.
A gyertya örömmel beleegyezett, és megértette, hogy néha a szeretet azt jelenti, hogy vigyázunk egymásra, és figyelünk a másik érzéseire.
Mi marad a hóember és a gyertya után?
Ahogy a napok múltak, a hó lassan olvadni kezdett, s végül eljött a tavasz. Egy reggel a hóember már nem állt ott a kertben, csak egy répa, néhány széndarab és a sálja maradt a földön. A kis gyertya lángja is elfáradt, és végül elaludt.
De a kertben, ahol a hóember és a gyertya barátsága szövődött, a tavaszi virágok között valami különös derű áradt szét. A gyerekek, akik rájuk találtak, érezték, hogy itt valami szép dolog történt. Talán csak egy mese volt, talán igaz is lehetett volna. Egy biztos: a szeretet és a jóság mindig nyomot hagy, még akkor is, ha a hóember elolvad, és a gyertya lángja kihuny.
Így volt, vagy nem volt, volt egyszer egy hóember és egy gyertya barátsága. Aki hiszi, jól teszi, aki nem, az is vihet magával egy kis jóságot a szívében. Ez volt a mese, talán igaz is volt, talán csak mese – de a szeretet és a jó szándék mindig megmarad.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
