A mélyerdő boszorkánya legendájának eredete
Réges-régen, amikor az erdők még sűrűbbek, a fák még magasabbak, s a lombok között százféle madár dalolt, élt egy különös asszony a mélyerdő közepén. Nem volt háza, csak egy mohás kunyhó, és nem voltak gazdag földjei, hanem ezerféle virág, bokor és gomba között járt-kelt. Az emberek a faluban úgy hívták: a mélyerdő boszorkánya. Sokan féltek tőle, mert azt hitték, hogy nagy varázsereje van, de csak kevesen tudták, hogy valójában milyen jó szíve van.
Egyszer régen, egy hideg tavaszi hajnalon egy kisfiú tévedt el az erdőben. Zsombor ijedten nézett körül, és reszkető hangon hívta anyukáját, de csak a harkály kopogását és a szellő suttogását hallotta. Egyszer csak halk, öreges hang szólalt meg mögötte.
– Mit keresel itt ilyen korán, kisfiú?
Zsombor megfordult, és meglátta a boszorkányt. Furcsa ruhája volt, tele színes foltokkal, és hófehér haja a vállára omlott. A fiút meglepte, hogy az asszony szeme kedvesen ragyogott.
– Elvesztem, nem találom a kiutat – mondta Zsombor szomorúan.
– Ne félj, gyere velem, segítek hazatalálni – mondta a boszorkány, és mosolygott.
Az erdei boszorkány szerepe a néphagyományban
Az emberek sokféle történetet meséltek róla. Volt, aki úgy tudta, hogy a boszorkány képes beszélni az állatokkal, sőt, ha valaki beteg lett, gyógyító főzetet főzött neki. Mások azt mondták, hogy ha valaki jó szívvel közelít hozzá, annak szerencsét hoz, de aki rossz szándékkal megy, annak eltéved a lába az erdő sűrűjében.
– Nagymama, tényleg látott már valaki boszorkányt? – kérdezte egyszer a kis Lilla.
– Gyermekem, az erdei boszorkányok mindig ott vannak, ahol az emberek jót cselekszenek, csak néha nem vesszük észre őket – felelte a nagymama mosolyogva.
Találkozások a titokzatos mélyerdei varázslóval
A mélyerdő boszorkánya nem csak Zsomboron segített. Egyszer, amikor a falu patakja kiszáradt, az emberek szomorúan nézték az üres medret. Az asszony egy éjszaka titokban odament, és a botjával a patak fenekén kopogtatott. Másnap reggelre csodák csodájára újra csörgedezni kezdett a víz.
Sok gyerek beszélte a faluban, hogy ha valaki elhagy egy cipőt az erdő szélén, másnapra benne talál egy gesztenyét vagy egy színes kavicsot. Sokan hitték, hogy ez is a boszorkány ajándéka, hogy megmutassa, a természet kincsei mindenkié, csak észre kell venni őket.
Babonák és hiedelmek a boszorkány körül
Az emberek félték is, szerették is az erdei boszorkányt. Egyesek azt mondták, ha éjszaka fütyülni hallasz a fák között, az a boszorkány dala, és azt jelenti, hogy vigyáznod kell. Mások szerint, ha egy virágot ott találsz, ahol előző nap nem volt, az a boszorkány üdvözlete, mert észrevette, hogy vigyáztál az erdőre.
A gyerekek gyakran suttogták egymásnak este:
– Láttad, ma is volt szivárvány a tó felett? Biztos a boszorkány táncolt ott!
A mélyerdő boszorkányának öröksége napjainkban
Ma már a falu körül kevesebb a sűrű erdő, de a gyerekek még mindig keresik a boszorkány nyomait. Ha egy hulló tollat találnak, vagy egy különös formájú botot, azt mesélik, hogy a boszorkány járt arra. És ha valaki eltéved, mindig akad egy madár, vagy egy nyuszi, aki segít visszatalálni. Az emberek azt mondják, hogy a boszorkány varázsereje most már mindenkiben ott van, aki szereti az erdőt, vigyáz a természetre, segít a bajban, vagy egyszerűen csak jószívű.
Így történt, hogy a mélyerdő boszorkánya nem tűnt el, csak átváltozott minden jó cselekedetté, amit az emberek egymásért tesznek.
Így volt, igaz volt, mese volt! Lehet, hogy nem is volt igaz, de szép mese volt, amiben mindig ott él a szeretet és a jóság.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
