A hollókirálynő boszorkánya eredete és legendája
Egyszer, nagyon régen, amikor az erdők még sűrűbbek, a hegyek még magasabbak voltak, élt egy kicsi faluban egy különös asszony, akit mindenki csak Hollónak hívott. Nem azért, mert madár lett volna, hanem mert fekete köpenyt viselt, és haja olyan fényesen ragyogott, mint a hollók tolla. Senki sem tudta, honnan jött, csak azt mesélték, hogy egy sötét téli éjszakán jelent meg, mikor az erdőből száz holló szállt ki, és körtáncot járt a falu felett.
Hamar elterjedt róla, hogy boszorkány. De nem volt gonosz, inkább bölcs és titokzatos. Az emberek eleinte féltek tőle, később mégis hozzá fordultak, ha elveszett valami, vagy megbetegedett egy kisgyermek. A boszorkány sosem mondott nemet, de mindig csendesen, halk hangon beszélt, és különös, fekete madarai kísérték mindenhová.
A boszorkány személyisége és varázsereje
Bárki, aki közelebb ment hozzá, érezte, hogy melegséget sugároz. A boszorkány szeretett nevetni, és sokszor mesélt a gyerekeknek a hollókról, akiket barátainak tartott. „A hollók nem csak a sötétséget, de a fényt is látják” – mondogatta, és ilyenkor mindig megcsillant valami különös a szemében.
Minden varázsereje abból fakadt, hogy szerette az embereket és az állatokat. Tudott beszélni a madarakkal, a fák nyelvén is értett, sőt, az erdei patakok csobogása is megmondta neki, milyen idő jön. De a legnagyobb varázslata az volt, hogy jóságot tudott adni másoknak. Ha valaki szomorú lett, elég volt leülni mellé, és meghallgatni egy mesét. Utána újra mosolygott a világ.
A hollókirálynő és a boszorkány kapcsolata
Egyik hajnalban, amikor a köd még fehér fátylat vont a földre, a boszorkány a falu szélén sétált, és egy különösen nagy holló szállt le mellé. A madár koronát hordott, mely csillogott a nap első sugarában.
„Te vagy a hollókirálynő?” kérdezte a boszorkány csodálkozva.
„Igen, én vagyok, és szükségem van a segítségedre,” felelte a hollókirálynő. „Az erdőben egy kicsi holló elveszett. Meg kell találnunk, mielőtt eljön az este.”
A boszorkány bólintott, és együtt indultak útnak, a hollókirálynő, a boszorkány és a fekete madarak. Miközben keresték a kis hollót, sok furcsa dolgot láttak az erdőben: mókust, aki diót keresett, őzikét, aki az anyját hívta, és egy fa tövében egy síró kisfiút.
„Miért sírsz?” kérdezte a boszorkány.
„Elvesztettem a kedvenc fakockámat,” zokogta a kisfiú.
A boszorkány letérdelt hozzá, és a hollókirálynővel együtt keresni kezdtek. A hollók fel-felszálltak, köröztek a lombkoronák között, és végül az egyikük visszarepült a kisfiú fakockájával.
„Nagyon köszönöm,” mosolygott fel rájuk a kisfiú, és máris futott haza.
Így mentek tovább, segítve mindenkinek, akinek szüksége volt rájuk. A szeretet és a jóság mindenütt nyomot hagyott, amerre jártak.
Mágikus tárgyak és rítusok a történetben
Ahogy az este közeledett, a boszorkány elővette a varázsköpenyét, amelyen minden hollótoll ragyogott a lenyugvó nap fényében. A hollókirálynő pedig egy különleges, ezüst csengőt adott neki.
„Ha megszólaltatod, minden elveszett madarat hazahív,” mondta.
A boszorkány meglengette a csengőt, és egyszer csak egy kicsi, riadt hollócska repült oda hozzájuk, fáradtan, de boldogan. A hollókirálynő örült, és megölelte a kis madarat.
„Minden rendben van,” szólt halkan, „mert segítettünk egymásnak.”
A boszorkány szerepe a modern néphagyományban
Azóta is emlegetik a faluban a hollókirálynő boszorkányát. A gyerekeknek azt tanítják, hogy sosem szabad félni az ismeretlentől, mert lehet, hogy jóságos barát rejtőzik mögötte. Sokan hiszik, hogy a hollók még ma is vigyáznak rájuk, és ha valami baj történik, csak figyelni kell: egy különös csengőt hallani, vagy egy fekete tollat találni, és tudni lehet, a boszorkány segít.
A boszorkány mindig segített, ahol csak tudott, és mindenki tudta, hogy a szeretet és az összefogás még a legnehezebb helyzeteken is átsegít. Ezért soha ne fordulj el attól, aki más, mert lehet, hogy ő a legnagyobb segítő.
Így volt, igaz volt, ez volt a mese!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
