Egy havas, tiszta reggelen, amikor az erdő csendjét csak a hópelyhek halk tánca törte meg, megszületett egy különleges kis rénszarvas. Őt Rudinak hívták. Rudi bundája fényesen csillogott a napfényben, de egy valamiben nagyon különbözött testvéreitől: soha nem álmodott arról, hogy repülni fog.
Az erdő többi rénszarvasa már kicsi korában próbálgatta apró lábait, majd mikor eljött az ideje, mindenki nekiállt gyakorolni a repülést. Rudi azonban csak ámult és bámult, ahogy társai vidáman szökkentek a levegőbe. – Próbáld meg te is! – biztatta őt Mókus mama, aki mindig segített az erdei állatoknak. – Nem megy – felelte Rudi, és lehajtotta fejét. – Nekem ez túl nehéz.
Nap mint nap figyelte társait, akik egyre ügyesebbek lettek. Lili, a legjobb barátja, minden próbálkozás után visszafutott hozzá. – Gyere, Rudi! – mondogatta csillogó szemekkel. – Együtt minden sikerülhet! Rudi azonban félt, hogy ha elrugaszkodik a földtől, elesik, vagy kinevetik. Az idő telt, és a karácsony egyre közeledett. Minden rénszarvas izgatottan készült a nagy napra, hiszen karácsony estéjén segíthettek a Mikulásnak ajándékot vinni a gyerekeknek.
Egy délután, amikor a nap már lebukóban volt, különös alak tűnt fel az erdő szélén. Egy idős, bölcs bagoly ült az egyik ágon, és figyelte, ahogy Rudi szomorúan üldögél a hóban. – Miért vagy ilyen szomorú? – kérdezte kedves hangon a bagoly. – Mert nem tudok repülni, és így nem segíthetek a Mikulásnak – felelte Rudi. – Tudod, Rudi, mindenki másban jó. Ami ma nem megy, az holnap sikerülhet, de soha ne felejts el bízni magadban, és ne félj a barátaid segítségét elfogadni! – bölcselkedett a bagoly, majd eltűnt a fák között.
Rudi elgondolkodott a bagoly szavain. Másnap, amikor Lili újra odaszaladt hozzá, így szólt: – Mit szólnál, ha együtt próbálnánk meg? – Jó lenne – mondta Rudi, és most először mosolygott. Lili, a kis mókus és még néhány barátjuk összegyűlt, hogy segítsenek Rudinak. Gallyakat hoztak, amiből ugródeszkát építettek, bátorító dalokat énekeltek, és sosem nevették ki, ha valami nem sikerült. – Menni fog! – biztatták.
Rudi apró lépésekben kezdte. Először csak ugrándozott, aztán egyre magasabbra szökkent. Egyik este, ahogy a hold fényében csillogott a hó, Rudi elrugaszkodott az ugródeszkáról, és egy pillanatra tényleg a levegőben volt. – Láttad? – kiáltotta boldogan. – Látod, hogy megy ez! – éljeneztek a barátai.
Eljött a várva várt karácsony este. A Mikulás szánja már készen állt, a rénszarvasok izgatottan topogtak. – Készen állsz, Rudi? – kérdezte Lili. – Azt hiszem, igen – mosolygott Rudi. A Mikulás is melléjük lépett. – Hallottam, hogy idén egy különleges rénszarvas is velünk tart – mondta, és melegséggel nézett Rudira.
Ahogy a szán elindult, Rudi először csak óvatosan futott, majd amikor eljött a pillanat, bátran ugrott a többiekkel. A levegőben volt! Szállt, mint a többi rénszarvas. Az erdő felett repültek, a házak felett suhantak, és minden kisgyerekhez eljutott az ajándék karácsony éjszakáján. Rudi szíve tele volt boldogsággal, hiszen nem csak repülni tanult meg, hanem azt is, hogy a szeretet, a barátok támogatása és a hit önmagunkban igazi csodát teremthet.
Így volt, úgy volt, talán igaz sem volt. Ez volt Rudi, a rénszarvas meséje, aki nem tudott repülni – míg rá nem jött, hogy a legnagyobb csoda a szívében lakozik. És ne feledd: a szeretet, a kitartás és a barátok segítsége minden akadályon átsegít.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
