Kik azok a szivárványmező manói és honnan származnak?
Egyszer volt, hol nem volt, messze-messze, a legszínesebb hegyeken is túl, volt egy hely, amit úgy hívtak: Szivárványmező. Ezen a gyönyörű réten éltek a szivárványmező manói, akik apró termetűek voltak, de szívükben akkora szeretet lakott, amit még a legmagasabb hegy sem tudott elrejteni. A manók nagyon régóta éltek már ezen a helyen, ősrégi történetek meséltek róluk, sőt még a szél is tudta a nevüket.
A szivárványmező manói kicsik, vidámak, fülüket mindig csiklandozza a nevetés, és a ruhájuk olyan színes, mint maga a szivárvány. Senki sem tudja pontosan, honnan jöttek, de azt beszélik, egyszer régen a szivárvány végénél egy csillag hullott le, és ott született az első kis manó. Aztán barátokat hívott magához, és így lett belőlük egy egész manócsalád.
A szivárványmező varázslatos világa és lakói
A Szivárványmező nem csak a manók otthona volt, hanem sok más kedves lényé is. Itt lakott Pitypang, a kíváncsi pillangó, Tulipán Tilda, a kedves virágtündér, és Bodza bácsi, a bölcs sün is. A mező tele volt százféle virággal, mindenféle illat és szín kavargott a levegőben. Ha valaki ide tévedt, rögtön érezte, hogy a szíve megtelik boldogsággal.
Egy varázslatos reggelen, amikor a harmatcseppek még gyöngyökként ültek a fűszálakon, a manók már vidáman sürögtek-forogtak. Kint a réten ébredeztek a barátok, és mindenki mosolygott a másikra.
— Szia, Pamacs! — köszöntötte Pitypang pillangó a legfiatalabb manót. — Ma is csodálatos a reggel!
— Szia, Pitypang! — nevetett Pamacs. — Gyere, nézd, milyen fényesen ragyog a szivárvány!
Manók egy napja: mindennapi élet a szivárványmezőn
A manók minden reggel összegyűltek a százszorszép házikóban, ahol együtt reggeliztek. Volt ott mézes kenyér, ibolyatea, meg virágzselé is. Reggeli után mindenki nekilátott a napi teendőinek. Volt, aki virágmagvakat gyűjtött, mások harmatot szedtek a tündéreknek, és voltak, akik a békákat segítették át a patakon.
Egy ilyen reggelen Pamacs és barátja, Szöszke, éppen egy kis nyuszit találtak a fűben. A nyuszi nagyon szomorú volt.
— Miért vagy szomorú, nyuszi? — kérdezte Szöszke.
— Elveszítettem a családomat… — mondta a nyuszi könnyes szemmel.
— Ne félj! — mondta Pamacs. — Mi segítünk neked megtalálni őket!
Így aztán a manók a nyuszi mellé szegődtek, és együtt indultak útnak a réten át, minden bokrot átkutatva, amíg végül a nyuszi mamája elő nem bújt a málnabokor alól.
— Köszönöm, hogy segítettetek! — ugrándozott örömében a kis nyuszi.
Hogyan segítik a manók a természet egyensúlyát?
A szivárványmező manói nem csak játszottak, hanem mindig figyeltek arra is, hogy a természet rendben legyen. Ők takarították el az elszáradt leveleket, segítettek a hangyáknak visszavinni a morzsákat, és ha vihar jött, összeterelték az apró állatokat, hogy mindenki biztonságban legyen.
Egyik este nagy szél kerekedett, és a kis virágtündérek nagyon féltek.
— Mi lesz velünk, ha elrepít minket a szél? — aggódott Tilda tündér.
— Ne féljetek! — szólt bátorítóan Pamacs. — Fogjuk meg egymás kezét, és énekeljünk! A szeretet erősebb, mint a legnagyobb szél!
Így is tettek, s lám, a vihar csendben elvonult, és senkinek sem esett baja.
A szivárványmező manói legendái és meséi
A manók esténként a nagy tölgyfa alatt gyűltek össze. Itt mesélték el a régi történeteket: hogyan mentették meg egyszer a rétet egy hatalmas sáska hadától, vagy hogyan adtak vizet a szomjazó mókusoknak. A legkisebb manók mindig kitágult szemmel hallgatták.
Pamacs egyszer így szólt a többiekhez:
— Legyünk mindig kedvesek egymással, és segítsünk, ahol tudunk! Mert a szeretet minden szívben otthonra talál.
És így is éltek: vidáman, segítőkészen, szeretetben és békében, amíg világ a világ.
Hát így volt, igaz volt, meséből szőtt igazság! Vagy talán nem is volt, de ilyen mesékből lesz a világ jobb hely.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
