Márton napján, amikor az őszi levelek sárgára és pirosra változnak, mindenki izgatottan készülődik a faluban. Réges-régen élt egy kedves ember, Márton, aki nagyon szerette az állatokat és a gyerekeket. Mártonról sok legenda szól, de a legkedvesebbet talán kevesen ismerik: a libájának titkos dalát. Ez a dal évről évre visszhangzik a falu szélén, amikor Márton napja elérkezik, és a szeretet lángja fellobban a szívekben.
Egyszer, egy hideg novemberi estén, Márton a kis házában üldögélt. Egyedül volt, csak a hűséges libája, Lili ült mellette. Márton éppen vacsoráját készítette, amikor kopogást hallott az ajtón. Egy szegény asszony állt ott, kezét dörzsölte a hidegtől, és halkan szólt: „Kérlek, adj egy falatot, Márton, ma alig ettem.” Márton mosolyogva bólintott, és Lilihez fordult: „Lili, osszuk meg a kenyerünket!”
Lili a csőrével tolt egy darab kenyeret az asszony felé, és közben halkan, alig hallhatóan, furcsa dallamot dudorászott. Az asszony csodálkozva nézett rá. „Te hallod ezt a zenét, Márton?” kérdezte.
Márton elmosolyodott. „Lili nem közönséges liba. Neki van egy titkos dala. Mindig akkor énekli, amikor valakinek segítünk. Ez a hála és a szeretet dala.”
Az asszony szeme könnybe lábadt, és együtt hallgatták Lili boldog-dúdolását. Ez a dal, ahogy elmesélik, onnan ered, hogy régen, amikor Márton bujkált, a libák mentették meg az életét – most hát minden Márton napján visszaadják a szeretet hangját.
A falu gyerekei is észrevették, hogy Lili különleges. Egyik este, amikor Márton a tűz mellett mesét mondott, a kis Péter megszólalt: „Márton bácsi, miért énekel a libád, amikor adsz valamit másnak?” Márton összeborzolta Péter haját, és azt mondta: „Mert a jóság dallá válik a szívekben, ha megosztjuk azt egymással. Lili csak segít, hogy meghalljuk.”
A titkos dal szövegét nem mindenki értette, mert liba-nyelven szólt, de a dallama mindig felmelegítette a szíveket. Így szólt magyarul, amit egyszer egy álomban fordított le Márton:
„A szeretet nem fogy el,
Mint a kenyér egy szelet,
Oszd meg, s újra terem,
Szívedben öröm terem!”
A dal jelentése egyszerű, mégis csodálatos: ha jót teszünk, a szeretet megsokszorozódik, és visszatér hozzánk. Lili titkos dala minden évben emlékeztetett mindenkit arra, hogy figyeljünk egymásra, és ne csak magunknak gyűjtögessünk, hanem osszuk meg, amink van.
Az évek múltak, Márton és Lili története bejárta a környező falvakat is. Minden Márton-napon a gyerekek lámpásokkal vonultak végig az utcákon, libadudálást utánozva énekeltek, és Lili dala is felcsendült minden ajakról. Ilyenkor mindenki vitt magával egy kis kenyeret, vagy valami finomságot, amit megosztott a szomszéddal, baráttal, vagy egy magányos öreggel.
A titkos dal így maradt fenn, és ma is elhangzik a Márton napi ünnepségeken. A gyerekek, amikor meghallják a dallamot, egymás kezét fogják, és emlékeztetik magukat: jónak lenni jó, mert a szeretet mindig visszatér. Együtt éneklik:
„A szeretet nem fogy el,
Mint a kenyér egy szelet,
Oszd meg, s újra terem,
Szívedben öröm terem!”
Így él tovább Márton libájának titkos dala, őrizve a szeretet és a jóság üzenetét minden szívben, kicsiben és nagyban egyaránt. Minden Márton-napon újra meg újra megtanuljuk, mennyire fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, és ne féljünk adni, akár csak egy mosolyt, egy kedves szót is.
Így volt, így nem volt, ilyen volt ez a mese!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
