Megismerjük az egeret, aki mindig mosolygott
Volt egyszer egy aprócska egér, akit mindenki csak Mosolygós Egérkének hívott az erdőben. Nem is volt olyan nap, amikor ne látták volna a kis pofiján azt a szelíd, kedves mosolyt. Akár esett az eső, akár sütött a nap, Egérke mindig vidáman szaladgált a fűben, és boldogan integetett minden állatnak, akivel találkozott.
Egyik reggel, mikor a nap sugarai aranyszínűre festették a rétet, Egérke előbújt az odújából. Körbenézett, s azt mondta magának: „Ma is csodaszép napom lesz, bármi is történjen!” Így indult el az újabb kalandok felé, mosolyogva, mint mindig.
Barátok és kalandok a mosolygós egér életében
Ahogy Egérke sétált az erdőben, találkozott a Nyuszi úrral, aki nagyon gondterhelt volt. „Mi baj, Nyuszi úr?” kérdezte Egérke barátságosan. Nyuszi úr sóhajtott: „Elvesztettem a répámat, nincs mit ebédelnem.” Erre Egérke elmosolyodott, s így szólt: „Ne búsulj, segítek keresni!” Együtt indultak el, s hamarosan meg is találták a répa kupacot egy bokor alatt.
Később Egérke összefutott Süni nénivel, aki éppen lehullott leveleket gyűjtött. „Jó napot, Süni néni! Segíthetek valamiben?” kérdezte. Süni néni hálásan bólintott, s így Egérke besegített a levelek összegyűjtésében. Mire elkészültek, Süni néni is elmosolyodott, s azt mondta: „Veled még a munka is játék, Egérke!”
Egy délután, amikor minden csendes volt, Egérke meghallotta, hogy valaki sír a fa mögött. Odaszaladt, s meglátta Mókus Katit, aki véletlenül leejtette a mogyoróit. Egérke nem habozott, rögtön segített összeszedni a finom csemegéket. „Köszönöm, Egérke! Olyan jó, hogy vagy nekünk!” mondta Kati.
Miért volt mindig derűs ez a kis egér?
Sokan kérdezték már Egérkét: „Hogyan tudsz mindig ilyen vidám lenni?” Egérke ilyenkor elgondolkodott, s azt válaszolta: „Azért mosolygok, mert szeretek segíteni másoknak. Tudom, hogy egy kedves szó, vagy egy apró segítség sokat jelenthet. Ha látom, hogy mások boldogok, én is boldog vagyok!”
Egérke azt is elárulta, hogy néha ő is szomorú, de ilyenkor eszébe jutnak a barátai, s a sok szép közös emlék. Aztán újra mosolyogni tud, mert tudja: minden rossz elmúlik egyszer, s a szeretet mindig segít.
Tanulságok, amiket az egér története ad
A kis Egérke története arra tanít minket, hogy a mosoly és a kedvesség csodákra képes. Amikor másokon segítünk, nem csak őket tesszük boldoggá, hanem a saját szívünk is megtelik melegséggel. Ha valaki szomorú, már egy barátságos szó vagy egy ölelés is szebbé teheti a napját.
Egérke megmutatta minden barátjának, hogy érdemes jónak lenni, és mindig lehet találni okot a mosolyra. Az erdő lakói megtanulták tőle, hogy a barátság és az összetartás a legfontosabbak a világon.
Hogyan legyünk mi is mosolygósak, mint az egér?
Ha szeretnénk olyan vidámak lenni, mint Mosolygós Egérke, próbáljunk meg mindig segíteni másoknak! Kezdjük azzal, hogy figyelmesen meghallgatjuk a barátainkat, megosztjuk velük, amink van, és ha valaki bajba kerül, bátran ajánljuk fel a segítségünket.
Ne felejtsük el, hogy néha mi is lehetünk szomorúak, de ilyenkor gondoljunk a jó dolgokra, amik körülvesznek minket. Egy kedves mosoly, egy jó szó, vagy egy ölelés – ezek mind segítenek, hogy újra vidámak legyünk.
Hát így volt, igaz is, mese is, így volt, úgy volt, talán nem is volt: ez volt az egér, aki mindig mosolygott! És talán a világ is egy szebb hely lehet, ha mindannyian megtanulunk mosolyogni egymásra, mint Egérke tette.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
