Egyszer réges-régen, amikor a fák még beszélgettek egymással, és a rétek illata messzire szállt, élt egy kicsi faluban három virágtündér. Az emberek nem láthatták őket, de minden reggel, amikor kinyíltak a virágok, és harmatcseppek ültek a leveleken, ott táncoltak, susogtak, és csendesen segítették a világot. A falusi gyerekek gyakran álmodoztak róluk, és ha csoda történt, mindenki azt mondta: „Biztosan a virágtündérek jártak erre!” A három tündér mindegyike különleges ajándékot hozott a világnak, és tanításaik ma is élnek közöttünk.
Az első virágtündér: a kedvesség megtestesítője
Az első tündér neve Liliomka volt, selyemszárnyai mindig tiszták, illatosak voltak, akár a reggeli friss liliomok. Liliomka csendben járta a mezőt, és minden virágnak kedves szavakat suttogott. Egy napon egy kisfiú, Bence, sírdogált a réten, mert eltörött a kedvenc fakardja.
Liliomka odalibbent hozzá, és halkan kérdezte: „Mi bánt, Bence?”
A kisfiú meglepődött, de aztán elmesélte bánatát. Liliomka mosolygott, és így szólt: „Tudod, a kedvesség néha nagyobb varázserő, mint egy fakard. Ha kedves vagy másokhoz, rengeteg barátod lesz, és mindig lesz, aki segít neked.”
Bence másnap a barátainak is segített, megosztotta velük az uzsonnáját, és csodák csodája, estére új fakardot kapott, amit közösen készítettek neki. Liliomka titokban figyelte, és boldogan suttogta a szélbe: „A kedvesség mindig visszatér hozzád.”
A második tündér varázslatos ajándéka a világnak
A második virágtündér, Rózska, apró, rózsaszín szárnyakkal szállt virágról virágra. Ő hozta el a világnak a törődést és az odafigyelést. Rózska nagyon jól tudta, hogy a növények, az állatok, sőt, az emberek is akkor érzik magukat a legjobban, ha gondoskodnak róluk.
Egy kora reggelen, amikor a nap még csak éppen felkelt, egy kislány, Panni ment végig a réten. Az út szélén egy megsérült pillangót talált. Panni lehajolt hozzá, és megsimogatta a szárnyát. „Jaj, szegénykém, segíthetek neked?” kérdezte.
Ekkor Rózska megjelent, és így szólt: „Ha vigyázol rá, és csendben figyelsz, a pillangó hamarosan felépül.” Panni csipetnyi mézet tett a virág szirmára, és óvatosan fedte be a pillangót egy falevéllel, hogy meg ne fázzon.
Néhány nap múlva a pillangó megerősödött, és vidáman repült vissza Pannihoz, hogy hálásan csapkodjon a szárnyaival. Rózska mosolya ragyogott a virágokon, és Panni megtanulta, hogy a törődés varázslatos erejű.
A harmadik virágtündér tanítása és üzenete
A harmadik tündér neve Ibolyka volt, és az ő szárnyai lilában játszottak, mint a tavaszi ibolyák. Ibolyka a megbocsátás erejét hozta a világba. Tudta, hogy aki igazán szeretni akar, annak meg kell tanulnia megbocsátani, hiszen néha mindenki hibázik.
Egy délután két barát, Emma és Dóri, összevesztek egy játékon. Mindketten szomorúan ültek a fűben, hátuknak dőltek egy nagy tölgyfának. Ekkor Ibolyka leült melléjük, és halkan így szólt: „Néha a legjobb barátok is veszekszenek, de ha szeretitek egymást, képesek vagytok bocsánatot kérni és megbocsátani.”
Emma és Dóri egymásra néztek, és egyszerre mondták: „Sajnálom!” A nevetésük messzire szállt, és úgy érezték, valami könnyű köpeny borult rájuk – Ibolyka varázslata volt az.
A három tündér öröksége a mai gyerekek számára
A három virágtündér meséje ma is él azokban a gyerekekben, akik kedvesek egymással, törődnek a körülöttük élőkkel, és képesek megbocsátani, amikor szükség van rá. Liliomka, Rózska és Ibolyka szárnyaló szelleme segíti őket minden nap, hogy szebb és jobb legyen a világ.
Így volt, igaz is volt, talán nem is volt – de amíg szeretet, kedvesség és megbocsátás él a szívekben, addig a három virágtündér meséje is örökké tart!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
