A boszorkány seprűje: legendák és valóság találkozása
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu a nagyerdő szélén, ahol az emberek mindig félve suttogtak a sötét este közeledtével egy különös házikóról. Ebben a házban élt Rozmaring néni, a falu boszorkánya, aki bár úgy nézett ki, mint bármelyik kedves nagymama, mégis sokan tartottak tőle. Nem azért, mert rossz volt, hanem mert különös dolgokat tudott: beszélgetett a madarakkal, gyógyteákat főzött és mindig ott segített, ahol baj volt.
Rozmaring néninek volt egy seprűje, amit mindenki csak titokzatos varázsseprűnek hívott. A gyerekek gyakran lesték, ahogy este a kiskertben sepergetett vele, vagy épp repült rajta a Hold fényében, legalábbis így mesélték egymásnak. Egy napon három kisgyerek: Zsófi, Marci és Panka összeszedték a bátorságukat, hogy megfejtsék: mi is a boszorkány seprűjének titka?
Miből készül a varázslatos boszorkányseprű?
– Látjátok, milyen furcsa ez a seprű? Nem olyan, mint a mi otthoni seprűnk – suttogta Zsófi, miközben a kerítés mögül leselkedett.
Marci közelebb hajolt. – Szerintem varázsfából készült! Vagy talán egy tündér adta neki.
Panka a fejét rázta. – Szerintem Rozmaring néni magának készítette. Nézzétek, a nyele sima, de az alja tele van színes szalagokkal és apró csengőkkel. Biztos mindegyiknek jelentése van.
Ahogy így tanakodtak, hirtelen halk kacagást hallottak mögülük. Rozmaring néni állt ott, és kedvesen mosolygott rájuk.
– Ejnye, ejnye, kis kíváncsiskodók! – mondta. – Gyere csak közelebb, hadd mutassam meg nektek a seprűmet.
A gyerekek picit szégyenlősen odamentek hozzá. A boszorkány leült a kispadra, és magához intette őket.
– Tudjátok, miből készül a boszorkány seprűje? – kérdezte nevetve. – Szívből, szeretetből, és egy csipetnyi varázslatból.
A seprű szerepe a boszorkányság történetében
Rozmaring néni megsimogatta a seprűjét. – Régen, amikor még több boszorkány élt a világon, mindegyiknek volt egy saját seprűje. Nem csak azért, hogy repüljenek rajta – bár ez is hasznos volt –, hanem mert a seprűvel takarították a rossz álmokat, a betegségeket, sőt, a szomorúságot is. A seprű mindig megvédte a gazdáját, és segített, hogy jót tegyen másokkal.
Zsófi szeme tágra nyílt. – És te is segítesz vele?
– Persze – bólintott Rozmaring néni. – Amikor valaki beteg, a seprűmmel kisöpöröm a rossz gondolatokat az ablakon, hogy helyükre jókedv költözhessen.
Mit árul el a seprű külseje és díszítése?
Marci kíváncsian nézte a seprűt. – Miért van rajta ennyi szalag és csengő?
– Minden szalag egy-egy emléket jelent – magyarázta Rozmaring néni. – A piros szalagot akkor kötöttem rá, amikor megszületett az első unokahúgom. A kék szalag egy barátságot jelképez, a sárga pedig egy boldog nyári napot. A csengők pedig elűzik a rossz szellemeket.
Panka megsimította az egyik szalagot. – Ez nagyon szép! Akkor mindenki készíthet magának ilyen seprűt?
Rozmaring néni bólintott. – Igen, de a varázslatot nem a seprű adja, hanem a szívetek. Ha szeretettel segítetek másokon, akkor a seprű is varázserőre kap.
Rejtett szimbólumok a boszorkány seprűjében
Zsófi elgondolkodott. – Szeretnék én is varázsseprűt!
– Akkor készíts magadnak, és minden nap köss rá egy szalagot, ha valakivel jót teszel – mondta Rozmaring néni. – Így a te seprűd is tele lesz emlékekkel és szeretettel.
A gyerekek boldogan megköszönték a mesét, és futottak haza. Aznap este mindhárom kisgyerek készített egy-egy seprűt gallyakból és színes szalagokból, és elhatározták, hogy jótettekkel töltik meg. Attól kezdve, ha valahol rosszkedv vagy bánat jelent meg, csak elővették a varázsseprűjüket, és kisöpörték a szomorúságot.
Így történt, hogy a falu boszorkányának seprűje nem csak titokzatos maradt, hanem mindenki számára példát is mutatott: a valódi varázslat a jó szívben és a kedvességben rejlik.
Így volt, úgy volt, ez volt az én mesém! Talán igaz is volt, talán csak mese, de szívből szeretettel íródott.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
