Anyák napján minden kisgyerek és család azon gondolkodik, hogyan lehetne a legszebb módon megköszönni az anyukáknak a sok szeretetet és gondoskodást. Ebben a különleges ünnepben van valaki, aki titokban mindig ott settenkedik mellettünk, és nyávogva, dorombolva segíthet az ünneplésben – nem más, mint a cica!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves kis család egy vidéki házban. Az ő házukban lakott egy puha, fehér foltos cica, akit Borzaska névre kereszteltek el. Borzaska minden reggel kíváncsian figyelte, hogyan készülődnek a gyerekek az óvodába, és hogy anyuka hogyan intézi a reggeli teendőket.
Egy szép májusi reggelen, Anyák napja közeledtével a két testvér, Lili és Gergő, titokban összedugták a fejüket.
– Gergő, szerinted mivel lephetnénk meg anyát Anyák napján? – suttogta Lili.
– Csináljunk valami különlegeset! De jó lenne, ha Borzaska is segítene! – válaszolta Gergő csillogó szemmel.
Borzaska érezte, hogy valami készül. Odaosont a gyerekekhez, és játékosan az ölébe kucorodott Lilinek.
– Nézd, mintha Borzaska is hallgatózna! – nevetett Lili.
– Akkor kérjük meg, hogy legyen benne ő is a meglepetésben! – mondta Gergő.
Így kezdődött a nagy anyák napi készülődés, ahol Borzaska lett a titkos segítség. Miközben a gyerekek rajzoltak, festettek, Borzaska a színes ceruzákat gurigatta, néha el is csent egy-egy fonalat vagy masnit. Egyik nap, amikor Lili virágokat rajzolt, Borzaska az asztalra ugrott, és a mancsával megérintette a rajzot, mintha azt mondaná:
– Ez igazán szép lesz!
A készülődés közben a gyerekek sokat nevettek. Gergő papírból vágott ki kicsi cicafejeket, amiket aztán a képeslapokra ragasztottak.
– Anyának biztos tetszeni fog, ha Borzaska is rajta van a meglepetésen! – mondta lelkesen.
Eljött az ünnep reggele. A gyerekek csendben kiosontak az ágyból, hogy elkészítsék az anyák napi reggelit. Borzaska szorosan követte őket, és amikor az anyuka kinyitotta a szemét, egy csésze kakaó, egy virágcsokor, egy rajzolt képeslap és egy doromboló cica várta az ágy szélén.
– Boldog Anyák Napját, anya! – kiáltottak fel egyszerre a gyerekek.
Az anyuka szemében könnyek csillantak meg, és mosolyogva simogatta meg Borzaska fejecskéjét is.
– Milyen aranyosak vagytok! És Borzaska is segített?
– Igen! Ő figyelt ránk, amikor készítettük a meglepetéseket! – mesélte Lili.
Délután a család kiment a kertbe játszani. Borzaska a gyerekekkel futkározott, labdát kergetett, néha meg-megbújt a bokorban, hogy aztán hirtelen előugorjon és megnevettessen mindenkit. A játék közben sok fotó is készült, ahol minden képen ott volt Borzaska, hol a gyerekek ölében, hol az anyuka mellett összegömbölyödve.
Este, vacsora után, Borzaska bebújt az anyuka ölébe, és halkan dorombolni kezdett.
– Borzaska, te vagy a legkedvesebb cicánk! – mondta az anyuka, és megsimogatta a cica bundáját.
– És a legjobb segítőnk is! – tette hozzá nevetve Gergő.
Így telt el ez a különleges nap, amikor nemcsak a gyerekek, hanem a házikedvenc is segített abban, hogy a szeretet és összetartozás ünnep legyen Anyák napja. Borzaska jelenléte minden pillanatot meghitté tett, és különleges varázst adott az együttlétnek.
A gyerekek este, lefekvéskor ezt suttogták:
– Jó éjt, Borzaska! Köszönjük, hogy velünk ünnepeltél!
Így volt, igaz volt, talán mégsem, de olyan szép mese volt!
A mese tanulsága, hogy a szeretet, az odafigyelés és az együtt töltött idő a legnagyobb ajándék, amit anyukánknak adhatunk – akár egy doromboló cica is segíthet abban, hogy szebbé tegyük az ünnepet.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
