Sün Balázs különleges útja a varázsrét felé
Egy gyönyörű, napfényes reggelen Sün Balázs éppen az avarban tipegve keresgélt reggelit, amikor valami egészen különleges illat csiklandozta meg az orrát. Balázs kíváncsian nézett körbe. A szél halkan susogott, és messziről halk csengettyűszó hallatszott.
– Vajon honnan jön ez a finom illat? – morfondírozott Balázs. Elhatározta, hogy utánajár a dolognak, s elindult a fák közé, ahol még sosem járt. Ahogy lépkedett, egyre erősebb lett az illat és a csengettyűszó is. Hamarosan egy sűrű bokorhoz ért, amit csillogó harmatcseppek borítottak. Balázs félrehajtotta az ágakat, és egy varázslatos rét tárult elé.
Találkozás a varázslatos rét lakóival
A réten minden virág ragyogott, és a fű úgy zöldellt, mintha smaragdból szőtték volna. Balázs ámulva nézett körbe, amikor egyszer csak egy apró, fehér nyuszi ugrándozott elé.
– Szervusz, Sün Balázs! – köszöntötte vidáman a nyuszi. – Én Nyuszi Nelli vagyok, a varázsrét segítője. Mi járatban vagy erre, ahol még sosem jártál?
Balázs meghajolt illedelmesen, ahogy anyukája tanította:
– Az illatot követtem és a csengést. Sosem láttam ilyen szép helyet.
Nelli nyuszi boldogan mosolygott.
– Itt minden csupa csoda. Sokan jönnek, de csak azok léphetnek be, akik szívükben jóságot hordoznak. Szeretnél körülnézni velünk?
Balázs lelkesen bólintott. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Cincér Cili, a bölcs bogár, és Pipacs a kíváncsi kismadár is.
A titokzatos virágok és Balázs kívánsága
Ahogy végigsétáltak a varázsréten, Balázs észrevette, hogy a virágok mind különböző színben pompáznak, és halk dallamot játszanak, amikor a szél rájuk lehel.
– Ezek a kívánságvirágok – magyarázta Cincér Cili. – Ha valaki jót kíván, egy virág kinyílik, és valóra válhat a kívánsága.
Balázs elcsodálkozott.
– Én azt kívánom, hogy mindenki legyen boldog itt – mondta halkan, és megérintett egy apró, kék virágot.
A virág kinyílt, és ragyogó fény ölelte körbe a kis sünit, barátait és az egész rétet. Ekkor Nelli nyuszi megszólalt:
– Csak a tiszta szívből jövő jókívánságok teljesülnek itt, Balázs. Ezért is jöhettél be a varázsrétre.
Próbák és kalandok a varázsrét közepén
Hirtelen azonban sötét fellegek tornyosultak a rét fölé. Egy bánatos kis béka ült az egyik levélen, és könnycseppek hullottak a szeméből.
– Segítség! – kiáltotta. – Eltűnt a barátom, a Katicabogár, és nem találom sehol!
Balázs nem habozott. – Segítünk megkeresni! – mondta. Barátaival együtt útnak indultak. Átbújtak sűrű fűszálak között, bekukucskáltak minden bokor alá, míg végül meghallották egy halk, szipogó hangot.
– Itt vagyok! – szólt a hang a páfrányok alól. – Féltem kijönni, mert azt hittem, eltévedtem.
Balázs odasétált, és óvatosan megérintette a katicabogarat.
– Ne félj, nem vagy egyedül! Mi mind segítünk egymásnak – mondta kedvesen.
A rét ismét felderült, és a sötét fellegek eltűntek. A kis béka és a katicabogár boldogan ölelték meg egymást, Balázs és barátai pedig együtt táncoltak velük a napsütéses réten.
Hogyan tért haza Sün Balázs új barátaival?
A nap lassan lemenőben volt, Balázs pedig tudta, ideje hazatérni. Barátai elkísérték a rét szélén álló bokorig.
– Köszönöm, hogy segítettetek és hogy ilyen kedvesek voltatok – mondta Balázs.
Nelli nyuszi búcsúzóul megsimogatta Balázs fejét.
– Akinek szeretet van a szívében, mindig visszatalál a varázsrétre – súgta halkan.
Balázs boldogan lépett ki a bokoron, s máris új barátságokkal, élményekkel és egy meleg érzéssel a szívében indult hazafelé. Tudta, hogy a jóság és a szeretet minden ajtót kinyit, még a varázsvilágok kapuit is.
Így volt, úgy volt, igaz mese volt! Talán nem is volt, de szép mese volt! És aki jót tesz, észre sem veszi, és máris a varázsréten találja magát.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
