Hogyan kezdődött a cica félelme a porszívótól
Volt egyszer egy kis cirmos cica, akit Mancinak hívtak. Mancika egy meleg, barátságos házban élt gazdájával, Marikával. Mancika nagyon szerette az ablakból figyelni a madarakat, játszani a színes pamutgombolyaggal, és lustálkodni a puha fotelben. Volt azonban valami, amitől Mancika nagyon félt: a zajos, morgó, hatalmas porszívó!
Egyszer Marika mamája így szólt: „Ideje kitakarítani, hiszen már sok a szöszmösz!” Mancika kíváncsian figyelte, ahogy Marika előveszi a szekrényből azt a különös, hosszú csöves gépet. Ekkor kezdődött minden: Mancika szíve hevesen vert, mert nem tudta, mi fog történni.
Az első találkozás: rettegés a zajos géptől
„Mi lehet ez a hangos dolog?” – gondolta Mancika, amikor Marika bekapcsolta a porszívót. A gép hirtelen hangosan búgni kezdett, mintha egy goromba sárkány lakott volna benne. Mancika egyszeriben felugrott, és elszaladt az ágy alá. Fülét hátracsapta, bajuszát megremegtette, és reszketve figyelte, ahogy a félelmetes gép közelít.
Marika aggódva nézett Mancikára. „Ne félj, kiscicám! Ez csak a porszívó, segít tisztán tartani a házat” – mondta kedvesen. De Mancika csak még jobban összegömbölyödött, és a szemét is becsukta, mintha attól a zaj is eltűnne.
Próbálkozások a félelem leküzdésére otthon
Marika nem szerette volna, hogy Mancika mindig megijedjen, amikor takarítania kell. Ezért kitalálta, hogy minden alkalommal, amikor bekapcsolja a porszívót, odatesz Mancika mellé egy kedvenc játékot vagy finom falatkát. „Nézd csak, Mancika, itt a piros egérkéd, most is veled lehet, amikor porszívózok!” – biztatta Marika.
Eleinte Mancika csak messziről figyelte a porszívót, de a finom falatok illata egyre közelebb csalogatta. Egyik nap már a szoba sarkában ülve nyalogatta a bajszát, miközben Marika takarított. „Látod, nem is olyan félelmetes!” – mosolygott Marika, és megsimogatta Mancika hátát, amikor végeztek.
Szakértői tippek a cica megnyugtatásához
Marika még a kedvenc állatorvosukat, Pista bácsit is megkérdezte. „Mit csináljak, ha Mancika ennyire fél a porszívótól?” – kérdezte.
Pista bácsi elmosolyodott. „Jól teszed, hogy türelmes vagy vele. Próbáld meg először csak a porszívót kitenni a szobába, hogy Mancika megszokja a látványát. Később kapcsold be a gépet, de ne mozgassad, csak hagyd, hogy a hangját hallja. Így lassan hozzászokhat a zajhoz, és nem fog annyira félni tőle.” Marika megfogadta a tanácsot, és minden alkalommal, amikor porszívózásra került sor, egy picit bátrabb lett Mancika is.
A bátor cica: amikor a porszívó már nem félelmetes
Napok, hetek teltek el. Mancika egyre közelebb merészkedett a porszívóhoz. Már nem futott el minden alkalommal, ha meghallotta a hangját. Egyik délután, amikor Marika takarított, Mancika csupán az asztal alá bújt, onnan figyelte a gépet. Marika megsimogatta Mancika fejét: „Nagyon büszke vagyok rád, kicsi cica! Látod, egyre bátrabb vagy!”
Aztán eljött az a nap is, amikor Mancika már csak a szőnyegen feküdt, és lustán figyelte, ahogy Marika kitakarít. Néha még egy-egy kíváncsi mancsa is közelebb merészkedett, megérintette a porszívócsövet, aztán gyorsan elkapta. Mancika már nem félt, mert megtanulta, hogy a porszívó nem bántja őt. A gazdája szeretete, türelme és bátorítása segítette, hogy legyőzze a félelmét.
Így hát Mancika megtanulta, hogy a félelmeket leküzdheti, ha kap elég szeretetet, megértést és egy kis időt. És persze, hogy a gazdik is sokat tehetnek azért, hogy kedvencük biztonságban érezze magát.
Így volt, igaz is volt, talán mese is volt. Mert minden félelem legyőzhető egy kis szeretettel és türelemmel!
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
