A csillagkoszorú legendája réges-rég, egy varázslatos kis faluban kezdődött, ahol a hegyek ölelésében minden este előbújtak a fényes csillagok. A falu lakói nagyon szerették egymást, de néha nézeteltérések kerekedtek. Egyik évben különösen hideg tél jött, és a falu népe szomorúbb volt, mint valaha. Ekkor érkezett meg az öreg Mesemondó, aki mindennap a kályha mellé ültette a gyerekeket, és csodás történeteket mesélt nekik.
Egyik este így szólt: „Gyerekek, tudjátok-e, honnan ered a csillagkoszorú?” A legkisebb kislány, Lili kíváncsian nézett rá. „Mesélj nekünk róla, kérlek!” kérlelte. Az öreg Mesemondó elmosolyodott, és belekezdett:
Nagyon régen, amikor az emberek még ismerték a csillagok nyelvét, élt egy kislány, aki mindig segített másokon. Amikor valaki szomorú volt, vagy elvesztette a kedvét, Lili odament hozzá, és rámosolygott. Egyik éjszaka, amikor a csillagok különösen ragyogtak, Lili kiment a rétre, és csendben fohászkodott: „Bárcsak mindenki boldog lehetne!” Ebben a pillanatban egy csillag leesett az égből, és a kezében csillámló koszorúvá változott.
A csillagkoszorú ajándéka azóta is él a faluban, mesélte az öreg Mesemondó. Minden évben, amikor közeleg a tél, a gyerekek és a felnőttek együtt készítenek csillagkoszorúkat. Ezeket ajándékba adják egymásnak, hogy emlékeztessék magukat: a szeretet és a jóság képes beragyogni a legsötétebb napokat is.
Lili nagyokat pislogott, ahogy hallgatta a mesét. Másnap elhatározta, hogy ő is készít egy csillagkoszorút az édesanyjának. Megkérdezte a barátját, Petit: „Segítenél nekem csillagkoszorút készíteni?” Peti boldogan bólogatott. „Persze, Lili! Hozzuk a csillámporokat és a fényes papírt!” A gyerekek együtt dolgoztak, vágták a csillagformákat, ragasztották, fűzték egymás után. Közben kacagtak és daloltak.
Amikor elkészült a koszorú, Lili átadta az édesanyjának. Az anyukája meghatódva ölelte magához. „Nagyon szép lett, köszönöm, Lili!” mondta kedvesen. Peti is készített egyet a nagymamájának, aki örömkönnyeket hullatott. „Ez a legszebb ajándék, amit valaha kaptam!” suttogta.
A csillagkoszorú szimbolikája azóta is mindenkit emlékeztet a szeretet fontosságára. Az apró csillagok mindegyike egy jócselekedetet jelképez, s amikor az emberek egymásnak ajándékozzák, valójában szívük melegét adják tovább. A csillagkoszorú összeköti a múltat, jelent, jövőt, és azt üzeni: mindig van remény, ha odafigyelünk egymásra.
Ha ti is szeretnétek csillagkoszorút készíteni, nem is olyan nehéz! Először vágjatok ki csillagokat színes papírból. Díszíthetitek őket csillámporral, matricával vagy rajzolhattok rájuk kedves szavakat. Fűzzétek fel őket egy szép szalagra, majd kössétek kör alakba. A koszorút akaszthatjátok az ajtóra, ablakra, vagy tehetitek az asztal közepére is. A legfontosabb, hogy szeretettel készítsétek, akár egyedül, akár együtt.
A csillagkoszorú ajándéka leginkább télen, a karácsonyi ünnepek idején szokás, de bármely ünnepen vagy különleges alkalmon örömet szerezhet. Szülinapokon, névnapokon, vagy amikor valaki beteg, egy csillagkoszorú mindig mosolyt csal az arcokra. Aki kapja, tudja: szeretettel gondoltak rá.
Így vált a csillagkoszorú ajándéka igaz legendává a kis faluban, és onnan elindult az egész világba. A csillagok, melyek egykor Lili kezében ragyogtak, most már minden gyermek és felnőtt szívében ott fénylenek, amikor jóságot tesznek egymással.
Így volt, igaz volt, de lehet, hogy csak mese volt! Egy biztos: a szeretet és a jóság mindig csodákat teremtenek, ahogy a csillagkoszorú is.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
