A csillagszemű gyertya varázsa karácsonykor
Réges-régen, egy havas kis faluban, ahol a házak tetején vastag hótakaró pihent, élt egy kislány, akit Emmelinek hívtak. Emmeline imádta a karácsonyt, s minden évben alig várta, hogy a falu közepén felállítsák a nagy, illatos fenyőfát, amit ezernyi fényes gömb és színes szalag díszített. Egy dolgot azonban mindenkinél jobban szeretett: a karácsonyi gyertyákat, amelyek lángjában titkos csillagok rejtőztek.
Emmeline nagymamája mesélt neki először a csillagszemű gyertyáról. Elmondta, hogy ezekben a gyertyákban nemcsak tűz, de szeretet és jóság is lakik. Ha valaki a karácsony estéjén meggyújt egy ilyen gyertyát, a világon bárhol, ott a szeretet és békesség is megjelenik.
Egy téli estén, amikor a szél csilingelve sodorta a hópelyheket az ablakhoz, Emmeline odaült nagymamája mellé.
– Nagymama, te tudod, honnan ered a csillagszemű gyertya? – kérdezte kíváncsian.
– Ó, kedvesem, azt mondják, egyszer réges-régen, amikor az első hó esett a világra, egy kicsi lángocska az égből hullott le. Ebben a lángban egy csillag fénye, egy angyal mosolya és minden gyermek álma lakott. Ebből született az első csillagszemű gyertya.
Honnan ered a karácsonyi csillagszemű gyertya?
Az első csillagszemű gyertyát egy magányos kisfiú, Miklós találta meg a nagy karácsonyi éjszakán, amikor az édesanyját kereste a hóviharban. Reggelig bolyongott, de amikor már majdnem feladta, megpillantotta a gyertya különös, szikrázó fényét. A gyertya lángjában apró csillagok táncoltak, s ahogy Miklós közelebb lépett, szíve melegedni kezdett.
A csillagszemű gyertya fénye utat mutatott neki, s végül hazatalált. Azóta minden karácsonykor legalább egy ilyen gyertyát gyújtanak a faluban, hogy mindenki szívébe eljusson a remény, a szeretet és a család melege.
A gyertya szimbolikája az ünnepi időszakban
Emmeline megtanulta, hogy a csillagszemű gyertya lángja több egyszerű fényforrásnál. Amikor meggyújtotta, mindig jókívánságot suttogott:
– Legyen boldog mindenki, akit szeretek, és találjon haza az, aki úton van!
A családtagjai is csatlakoztak hozzá, s együtt figyelték, ahogy a gyertya lángjában apró csillagszikrák táncolnak. Volt, hogy Emmeline úgy érezte, mintha a gyertya igazán figyelne rájuk, s a szobát puha melegséggel töltené meg.
A gyertya szimbolizálta az összetartozást, a reményt és a békét, amely karácsonykor minden szívet átjárhat.
Kézműves tippek: csillagszemű gyertyák készítése
Egyik délután Emmeline elhatározta, hogy elkészíti saját csillagszemű gyertyáit. Elővett egy kis méhviaszt, néhány gyertyaöntő formát, kanócokat és sok-sok színes csillámot. Nagymamája segített neki olvasztani és önteni a viaszt, majd együtt szórtak bele aranyló csillagocskákat.
– Nézd csak, nagymama, ezek tényleg úgy ragyognak, mint a csillagok az égen! – kiáltott fel Emmeline.
– Mert minden gyertyába teszünk egy kis szeretetet is – mosolygott a nagymama, és megsimogatta a kislány fejét.
A gyertya fénye az ünnepi otthon melegében
Amikor elérkezett a karácsony este, Emmeline és családja a fenyőfa köré gyűlt. Mindenki a kezében tartott egy-egy saját készítésű csillagszemű gyertyát. Együtt számoltak vissza, majd egyszerre gyújtották meg a gyertyákat.
A táncoló lángok fényében a szoba megtelt melegséggel, kacagással és szeretettel. Emmeline a lángokban mintha apró csillagszemeket látott volna, s úgy érezte, mintha az egész világ egyszerre ölelné át őket.
Ez a karácsony más volt, mint a többi. A csillagszemű gyertyák mindenkit emlékeztettek arra, hogy a legnagyobb ajándék a szeretet, amit egymásnak adhatunk.
Így volt, úgy volt, igaz volt, mese volt! A csillagszemű gyertya fénye mindannyiunkban ott él: minden alkalommal, amikor szeretettel fordulunk egymáshoz, egy újabb csillag gyullad ki a szívünkben.
Erre kerestek a legtöbben: mesék, esti mese gyerekeknek, mese gyerekeknek, esti mesék, karácsonyi mesék, mesék gyerekeknek, rövid mese, altató esti mese, kiskutyás mesék, esti mesék gyerekeknek, gyerek mese, esti mese ovisoknak, rövid mesék, altató mese gyerekeknek, mese ovisoknak, gyerekmesék.
